Magyarok vizsgálták az elsüllyedt sziget rejtélyét - Ilyen lehetett a katasztrófa előtt
Magyar kutatók vezetésével rekonstruálták egész Szantorini szigetét.

szantorini
Ez is érdekelhet

Távolból csukni-nyitni? Hasznos és kényelmes választás az okos tetőablak (x)

A magyar irodalom gyöngyszeme (x)

Teszteld le bőröd állapotát! (x)

Figyelem: neked sem egyenesek a lábujjaid? (x)

Önmagunk és a ruháink illata fontosabb mint gondolnánk (x)

beauty and style

Simábbnak tűnik a pattanásos, hepehupás bőr, ha így kerül fel rá a smink: finom alapozással is jó fedést lehet elérni »

Csodaszép frizurák minden alkalomra, rövid hajból: a konty sem lehetetlen »

Egyetlen mozdulat, és eltűnik a hasi zsírpárna: a teltkarcsú modell öltözködési trükkjei aranyat érnek »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Kutatók minden eddiginél pontosabban rekonstruálták Szantorini egykori, késő bronzkori szigetét. A nemzetközi kutatócsoport - magyar vulkanológusok vezetésével - digitális domborzatmodellen mutatta be, hogyan festhetett az égei-tengeri vulkánsziget 3600 évvel ezelőtt, amikor egy hatalmas robbanásos vulkánkitörésben a sziget jó része megsemmisült.

A több szakterület, köztük régészek hozzájárulásával született új eredményekről a kutatók a Journal of Volcanology and Geothermal Research című tudományos folyóirat cikkében számoltak be a közelmúltban - erről a kutatócsoport vezetője, az ELTE munkatársa, Karátson Dávid vulkanológus tájékoztatta az MTI-t. A hét éve folyó kutatás keretében 2018-ban a késő bronzkori belső öbölben létezett vulkánszigetet, most pedig Szantorini teljes egészét rekonstruálták.

Így változtatta meg a vulkánkitörés Szantorinit

A késő bronzkorban Szantorini védett, belső kis öböllel rendelkezett, kiváló hajózási, kereskedelmi feltételeket biztosítva a vulkánszigetnek. Szantorini akkoriban a krétai civilizáció északi bástyája volt, déli részén a fővárossal, Akrotirivel, ám 3600 éve e település - akárcsak számos más kisebb-nagyobb házcsoport, épületegyüttes - szinte nyomtalanul elpusztult a vulkánkitörésben, mely a domborzatot 30-50 méter vastag tufaréteggel fedte be.

A természeti katasztrófa a szigeten nemcsak a minószi kultúrának vetett véget, hanem gyökeresen átszabta a morfológiai képet is. A hatalmas mennyiségű magma távozása a sziget központi részének beszakadásával járt, létrehozva a mai öblöt, mely jóval nagyobb, mint a késő bronzkori - olvasható a közleményben.

A vulkanológusok a robbanásos kitörés nyomán lerakódott tufaanyagból fotóstatisztikai és geokémiai elemzéssel állapították meg, hogy annak mekkora hányadát képezi a felrobbant és teljesen megsemmisült belső szigetnek és mekkora részét teszi ki a sziget további belső részeinek törmelékanyaga. Az összegzés szerint a kapott arányok nagy pontosságúak, a sziget pontos méretének rekonstrukciója azonban attól is függ, mennyi volt a kirobbant tufatömeg teljes térfogata. Ezt már nehezebb becsülni, mert jelentős része a tengerszint alatt rakódott le.

A cikk az ajánló után folytatódik

A kutatók két forgatókönyvvel számoltak: az egyik esetben kisebb tufatérfogattal, amiből kiindulva a felrobbant szigethányad mintegy 10 köbkilométernyit tesz ki, a másik esetben a legtöbb kutató által javasolt mintegy 120 köbkilométer tufatérfogattal, melyből 17 köbkilométer jut a késő bronzkori Szantorini felrobbant részeire.

Karátson Dávid közlése szerint ez utóbbi modell - melyet a tanulmányban digitális domborzatmodellen elemeztek - tekinthető a legvalószínűbbnek, és összhangban áll az újabb régészeti eredményekkel is.

fresko

- Akrotiri egyik legérdekesebb, legtalányosabb freskójának, az úgynevezett Nyugati Házban talált Flotilla freskónak az újraértelmezése megmutatta, hogy az minden bizonnyal az egykori belső, kis kalderaöblöt ábrázolja - még ha stilizáltan is -, nem pedig a nyílt tengert, mint korábban gondolták. E kis belső öböl a mai, nagy kalderaöböl északi részén lehetett, keskeny kijárattal az Égei-tenger felé - olvasható a közleményben, amelyből az is kiderül, hogy a kutatók a kitöréskor történt topográfiai változásokat is elemezték, a változásokat pedig szintén digitális domborzatmodellen mutatták be.

Fotók: Getty Images

Hatéves kisfiú bukkant egy 3500 éves leletre

3500 éves, két emberi figurát ábrázoló agyagtáblácskát talált egy hatéves kisfiú Dél-Izraelben, a gázai határ közelében - jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság. Imri Elis családjával kirándult még márciusban, amikor figyelmes lett a kicsiny tárgyra egy homokdűnén.

Ezt is szeretjük