A tudósok rájöttek, honnan származnak a Stonehenge kövei: más is kiderült

Brit tudósoknak sikerült megállapítaniuk a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét. Eredményeik alapján megkérdőjeleződik az a korábbi feltételezés, hogy a köveket hajón szállították Wales-ből az angliai síkságra.

A szakértők régóta tudják, hogy a Stonehenge 42 kisebb köve, az úgynevezett kék kövek a nyugat-wales-i Preseli-hegységből származnak. Az Antiquity című tudományos folyóiratban közzétett új tanulmányukban a University College of London szakembereinek vezetésével brit kutatók bemutatták a két kőbánya pontos helyszínét, és azt, hogy mikor és hogyan bányászták ezeket a köveket a térségben. A szakemberek nyolc éven át tanulmányozták a térséget.

Egy lépéssel közelebb a rejtély megfejtéséhez

- Felfedezésünk azért izgalmas, mert egy lépéssel közelebb visz annak a nagy rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miért érkeztek olyan távolról a Stonehenge kövei. Minden más európai neolitikus megalit olyan kövekből készült, melyeket kevesebb mint 16 kilométerről szállítottak oda. Azt akarjuk megtudni, miért voltak olyan különlegesek ötezer éve a Preseli-hegység kövei, építettek-e ott ilyen kőből készült köröket még az előtt, hogy a kék köveket elszállították Stonehenge megépítéséhez - idézte a UCL honlapja Mike Parker Pearsont, az egyetem régészeti tanszékének professzorát, a kutatócsoport vezetőjét.

A legnagyobb kőbányát mintegy 270 kilométerre találták Stonehenge-től a Preseli-hegység észak lejtőin Carn Geodognál. - Ez Stonehenge köveinek, a foltos biabáznak az elsődleges forrása, melyet azért neveznek így, mert a kék kövekben kicsiny fehér foltok vannak. A Stonehenge legalább öt kék köve, de még több is Carn Geodogból származik - magyarázta Richard Bevins, a Wales-i Nemzeti Múzeum geológusa.

A kőbányák korát is meghatározták

A Carn Geodog alatti völgyben egy másik bányát is azonosítottak Craig Rhos-y-felinnél, mely a Stonehenge egy másik kövének, a riolitnak a forrása. A szakemberek szerint az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően a wales-i kőbányákat könnyebb volt kiaknázni, mivel a kék kő külszíni bányái természetes, függőleges oszlopokból álltak, és az akkori bányászoknak csak éket kellett verni két oszlop közé, hogy kinyerjék a köveket.

A mindkét kőbányánál folyó régészeti feltárásokban emberek készítette kőeszközöket, illetve kövek maradványait és padozatokat is találtak. A kőbányák korát a helyszínen talált faszénmaradványok kora alapján ötezer évben határozták meg a szakemberek. A kutatócsoport úgy véli, hogy a Stonehenge eredetileg kidolgozatlan, érdes kékkő oszlopokból készült kör volt, és homokkő tömbjeit mintegy 500 évvel később kapta.

A szakemberek eredményei alapján megkérdőjeleződik az a népszerű, korábbi feltevés, hogy a kövek a tengeren keresztül, hajón érkeztek a mai Anglia területére. Vannak, akik úgy vélik, hogy a kék köveket délre a mai Milford Haven-i kikötő felé vitték, tutajokra erősítették, és a Bristoli-csatornán vitték végig a Salisbury-síkság irányába. Ám ezek a bányák a Preseli-hegység északi részén vannak, ezért a megalitokat egyszerűbb volt végig szárazföldön szállítani - mondta Kate Welham, a Bournemouth-i Egyetem professzora.

Fotók: Getty Images.

Senki sem tudja, ki készítette az apró erdei házikókat

Eleinte házak aljában bukkantak a lakók a mesterművekre, mostanában viszont főleg a természetben, erdőkben, tengerparton lehet felfedezni a rejtélyes alkotó keze nyomát.

• rejtély
• stonehenge
• kövek
• tudomány
• érdekességek a világból
• nagy-britannia
• történelem
• Terasz