"Az a dolgunk, hogy szüljünk, ha kell, az életünk árán is" - Így sikerült a magyar filmlegenda új dobása, a Semmelweis

Megnéztük Koltai Lajos új, Semmelweis című filmjét, és el is mondjuk róla a véleményünket. Kritika.

Semmelweis jelenetfoto (10)
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A magyar filmművészet legendás alakja, a 77 éves Koltai Lajos új filmet rendezett, méghozzá Semmelweis Ignác magyar orvosról, akire döntően az "anyák megmentője" címszavakkal hivatkozunk.

A mozikba november 30-án, szerdán érkezik, de a film premierjére New Yorkban került sor, sőt a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon több díjat is bezsebelt az alkotás. Koltai Lajos rendezése lett a legjobb film, Nagy Katica nyerte el a legjobb színésznőnek, Vecsei H. Miklós pedig a legjobb színésznek járó díjat. Bevallom, még így is kissé szkeptikusan ültem be a moziterembe, de igencsak meglepett a film. Így, hogy kellően felcsigáztuk a kedves olvasót, vágjunk is bele!

Semmelweis - Kritika

Történetünk 1847-ben veszi kezdetét egy rangos bécsi klinikán. Számtalan anyuka veszíti életét szülés után gyermekágyi lázban, amelyet a kórház vezetése járványnak hisz, azonban a fiatal magyar orvos kételkedik ebben. Nyomozni és kutakodni kezd az ügyben, és rájön, hogy a klórmeszes kézmosás lehet a titok nyitja, ám nemcsak a pusztító kórral találja szemben magát, hanem féltékeny, öntelt és nagyravágyó orvoskollégákkal, illetve a súlyos problémák fölött szemét behunyó, a saját jó hírét a betegek érdekei és egészsége elé helyező kórházi vezetéssel. 

Semmelweis (Vecsei H. Miklós) belső dinamikáit, személyiségének mozgatórugóit, illetve a hajszálvékony elválasztóvonalat gyengéd érzékenysége és a gyakran agresszív, túlbuzgó tettvágyát kollegiális konfliktusain és a Hoffmann Emmához (Nagy Katica) fűződő szerelmi viszonyán keresztül ismerhetjük meg közelebbről. A románc teljes egészében az alkotók képzeletének szüleménye, Lajos Tamás producer a film sajtótájékoztatóján így fogalmazott:

Bevett gyakorlat, hogy történelmi filmekben fikciós szálak is felütik a fejüket, a románc hatására pedig szerethetőbbé vált a történet."

A cselekmény 1851-ig bezárólag tart, mielőtt Semmelweis hazatérne Magyarországra a Szent Rókus Kórház szolgálatába. Egyeseknek ez furcsán hathat, mivel életének tragikus befejezését nem mutatja be a film, csupán felirattal közli a stáblistát megelőzően. A cikk végén még kitérek erre, Lajos Tamás ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban is elmondta a véleményét. 

Minden, amit szerettünk a filmben

Fényképezés

Ha Koltai Lajosról van szó, nem lehet máshol kezdeni, mint az operatőri munkával. Ugyan ezt a feladatot Nagy András vette a nyakába a film esetében, de szinte minden snitten érezni Koltai keze nyomát. A "lajosing", avagy "lajosolás" - ami szakmabeli fogalom lett, egyedi formanyelvét és megvilágítási technikáit jelenti - hibátlanul érvényesül.

A fényképezés gyönyörű, a dramaturgiai kulcspontok különleges megvilágítást kapnak, és ahogy megszokhattuk, gyakran a színészek környezetében lévő tárgyakat, bútorokat világítja meg Koltai, és a tükröződő fény süt vissza a főhősök arcára - ami melankolikus, egyedi atmoszférát kölcsönöz a filmnek. A Semmelweis küllemén természetesen maradéktalanul visszaköszön az NFI - 2,26 milliárd forintos - támogatása is. 

Fotó: InterCom
Fotó: InterCom

Színészi játék

A castingosoknak is jár a piros pont, telitalálatnak bizonyult Nagy Katica és Vecsei H. Miklós is. Két feltörekvő tehetségről beszélhetünk, akik már többféle színjátszási műfajban is megcsillogtathatták tehetségüket - bizonyos, hogy érdemes lesz figyelemmel kísérni jövőbeli pályafutásukat. Katica érzékeny, odaadó és melegszívű játéka remekül ellensúlyozza Vecsei agresszív, férfias energiáit, akinek a látszólag kemény szíve szép lassan meg is puhul a fiatal nővérke bájának köszönhetően. Említést kell tenni Gálffi Lászlóról és Lengyel Ferencről is, akik rendkívül hatásos módon alakítják a film ellenszenves antagonistáit.

Történetvezetés

Ami a legnagyobb meglepetést okozta számomra, hogy a film történetvezetése és tempója tökéletesen működik - visszaköszön, hogy egy fekete öves filmes ül a direktori székben. Feszes az ütem, mégsem rohan, és nyugodt szívvel áll meg néhány percre, ha úgy kívánja fokozni a dramaturgiai kulcs- vagy épp csúcspontokat a mesélő. Azután viszont ismét az akcióé a főszerep. Kellemes és szórakoztató a cselekmény ezen hullámzása és folyása, mely maradéktalanul kihasználja és kiérdemli a kétórás játékidőt.

Hatásosan mutatja be egy, a szakmája iránt elhivatott, mély igazságérzettel megáldott ember küzdelmeit egy olyan környezetben, ahol másoknak nem a betegek, az alázat és az önzetlenség az elsők, hanem saját maguk és karrierjük - ebben különbözött igazán Semmelweis orvoskollégáitól.

Fotó: InterCom
Fotó: InterCom

A szerelmi szál zseniális ötletnek bizonyult, és bár feltehetően sokan szívni fogják a fogukat a fikcionalitás okán, mindenképp szükség volt Emma karakterére, hogy behatóbban megismerjük a főhős szakmai tettvágya és harcias "faltörőkos" jelleme mellett személyiségének szelídebb, szenzitívebb oldalát is.

Női egyenjogúság előrevetítésének üzenete

A film állást foglal az alacsonyabb beosztású, alárendelt szerephez jutott nővérkék mellett, akiket a történet során rendre kihasználnak, sőt meg is aláznak egyes orvosok. A lezárás előtt megható sorokkal szólal fel elnyomott és kihasznált kollégái érdekében Julia Mandel nővér, akit Mészáros Blanka alakít.

Emellett Nagy Katica alábbi mondata súlyosan rávilágít arra is, mekkorát változott a világ, a társadalom és a nők megbecsülése 1847 óta - mondanom sem kell, pozitív, előremutató irányba.

"Az a dolgunk, hogy szüljünk, ha kell az életünk árán is"

- szól Emma Semmelweis Ignáchoz, amely mondat már az előzetesben is hallható volt. 

Fotó: InterCom
Fotó: InterCom

Két dolog, ami akár lehetett volna másképp is

Az utolsó 15 év

Arra, hogy miért csupán 33 éves koráig követte a film Semmelweis élettörténetét, úgy felelt a producer, hogy szerintük Semmelweis sztorija az anyák megmentésének hőstettéről szól, nem pedig arról, ahogy elmegyógyintézetbe került - ahol egyébként súlyosan bántalmazták 1865-ben, és nem sokkal később bele is halt a sérüléseibe. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Ennek okán akár hiányérzete is lehet a nézőnek, hiszen érdekes lett volna főhősünket a filmben Magyarországon látni a Szent Rókus Kórházban, illetve boncolgatni annak okait, miért kapott később több ideg-összeroppanást, majd került elmegyógyintézetbe. A morális tanulság valóban az anyák megmentéséről szól, és talán aláásta volna a film pozitív végkimenetelét és kicsengését egy negatív befejezés, ám a tabló a teljes életúttal lett volna igazán kerek egész. Viszont tény, hogy amennyit kaptunk a sztoriból, arra kevés panaszunk lehet.

A befejezés

Bár az utolsó jelenet kétségkívül szép és ízléses, azt megelőzően a hajót lekéső, vagy éppen nem lekéső Emma jelenetsora kissé túldíszítettnek, túl konkrétnak bizonyult. Bár a happy endek kedvelői nem fognak egyetérteni velem ebben.

Illetve a kissé eltúlzott, nem jó értelemben hollywoodi végkimenettel lezajló tárgyalási jelenet befejezése egy pillanatra - de tényleg csak annyira - kivett a filmből. Itt az ideje azonban a konklúziónak: érdemes megvásárolni a mozijegyet?

Fotó: InterCom
Fotó: InterCom

Megéri a mozijegy árát?

Röviden és tömören: igen. Koltai Lajos egy igazi - jó értelemben vett - régi motoros a szakmában, ez pedig a film szinte minden egyes pillanatában visszaköszön. A szereplők kiválóak, a történet tanulságos, szövevényes és érdekfeszítő, a fényképezés és a világítás minősége pedig olyan magas színvonalú, hogy mindenképp megéri a nagyvásznon megtekinteni. Irány a mozi!

Ha érdekel, hogyan sikerült az év másik nagy dobása, a Megfojtott virágok, kattints a képre kritikánkért!

Tényleg az év filmje DiCaprio és De Niro 3,5 órás bűneposza? Így sikerült a Megfojtott virágok

Az Oppenheimer és a Barbie után megérkezett az év harmadik legnagyobb filmes dobása, a Megfojtott virágok.

Elolvasom

(Képek forrása: InterCom)

Ezt is szeretjük