Ijesztő jelenség okozza a tél végi hideget: a tudósok őszintén aggódnak

Az egyre gyakoribb és hosszabb északi-sarkvidéki hőhullámok miatt a kutatók az eddiginél is pesszimistább klímaváltozási forgatókönyveket fogalmaznak meg - írta a The Guardian online kiadása. Az Arktisz sötét, naptalan telének hőhulláma - mely hózáporokat okozott Európában - lehet, hogy egyszeri különlegesség volt, ám a tudósok amiatt aggódnak, hogy a globális felmelegedés károsítja a sarki örvényt, a kiterjedt viharrendszert, mely valamikor izolálta a fagyos északot.

Az Északi-sarkot márciusig nem éri napsütés, azonban februárban a meleg légáramlat a hónap sok évtizedes átlagánál akár 35 °C-kal is magasabbra hevítette a levegőt Szibériában. Grönlandon idén eddig 61 óra telt el fagypont fölött, ami már most a háromszorosa a 2017-ben összesen mért fagymentes óráknak.

"Ez még az anomáliák között is anomáliának számít, annyira meghaladja az átlagot, hogy aggódhatunk, további meglepetések jönnek, ha az ember továbbra is piszkálja a dühös fenevadat, a föld klímáját. Az Északi-sarkvidék mindig vészcsengőnek számított az éghajlatváltozásban, mert itt felerősödnek az ember okozta melegedés hatásai" - mondta Michael Mann, a Pennsylvaniai Állami Egyetem földtudományi központjának igazgatója.

Noha sokan a régi, kemény telek visszatérését látják a jelenlegi, zord európai időjárásban, a tudósok szerint ez nem azt jelenti, hogy visszaállnak a normális viszonyok, hanem azt, hogy Európában történik az, aminek a sarkvidéken kellene végbemennie. A világ legészakibb meteorológiai állomásán, a Grönland északi csúcsán lévő Kap Morris Jesupon mostanában időnként melegebbet mértek, mint Londonban vagy Zürich-ben, az állomástól több ezer kilométerre délre.

Bár a vasárnapi 6,1 °C-os csúcs nem számít rekordnak, a korábbi két kiemelkedő érték, amit 2011-ben és 2017-ben mértek, csak pár órán át tartott, mielőtt a megszokott átlaghoz visszatért volna az idő. Múlt héten azonban már a tizedik napja volt, hogy az állomáson legalább a nap egy részében fagypont fölötti hőmérsékletet észleltek.

Melegebb sarkkör, hidegebb kontinensek

"A kiugró hőmérsékleti értékek normális időjárási jelenségnek számítanak, az utóbbi azonban nagyon sokáig tartott, és nagyon meleg volt" - mondta Ruth Mottram, a dán meteorológiai intézet szakembere. Az elmúlt ötven évben nem tapasztalt jelenség okait most vizsgálják, elsősorban azt, hogy a meggyengült sarki örvény lehet-e a háttérben. Az örvény az Északi-sarkvidék és a tőle délre eső szárazföldek közötti hőmérsékleti különbségtől függ, ami egyre kisebb, mert a sarkvidék gyorsabban melegszik, mint a Föld bármely más területe.

Míg az átlagos melegedés 1 °C-os, az Északi-sarkvidéken majdnem 3 °C-os, ami a jégtömegek olvadásával jár. Az amerikai űrkutatási hivatal - NASA - adatai szerint az északi jég most évtizedenként 13,2 °C-kal csökken, ami egyre nagyobb nyílt vízfelületet és magasabb hőmérsékletet eredményez. A sarki örvény gyengülése miatt egyes tudósok elmélete szerint a "melegebb Sarkkör, hidegebb kontinensek" időszaka következik, amit ugyan sokan vitatnak, jelenleg mégis ez tapasztalható Európában.

Bekeményített a tél február végén

Összegyűjtöttünk néhány fotót a tél végi hótakaróról, mely a magasabb területeken már az egy métert is eléri, és a hét végéig még biztosan kitart országszerte.

• időjárás
• meteorológia
• klímaváltozás
• föld
• tudomány
• hőmérséklet
• rendellenesség
• Terasz