Ijesztő jelenség okozza a tél végi hideget: a tudósok őszintén aggódnak

Teljesen rendellenes a sarkvidéki időjárás, emiatt Európában is érezni lehet a változásokat.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az egyre gyakoribb és hosszabb északi-sarkvidéki hőhullámok miatt a kutatók az eddiginél is pesszimistább klímaváltozási forgatókönyveket fogalmaznak meg - írta a The Guardian online kiadása. Az Arktisz sötét, naptalan telének hőhulláma - mely hózáporokat okozott Európában - lehet, hogy egyszeri különlegesség volt, ám a tudósok amiatt aggódnak, hogy a globális felmelegedés károsítja a sarki örvényt, a kiterjedt viharrendszert, mely valamikor izolálta a fagyos északot.

Az Északi-sarkot márciusig nem éri napsütés, azonban februárban a meleg légáramlat a hónap sok évtizedes átlagánál akár 35 °C-kal is magasabbra hevítette a levegőt Szibériában. Grönlandon idén eddig 61 óra telt el fagypont fölött, ami már most a háromszorosa a 2017-ben összesen mért fagymentes óráknak.

"Ez még az anomáliák között is anomáliának számít, annyira meghaladja az átlagot, hogy aggódhatunk, további meglepetések jönnek, ha az ember továbbra is piszkálja a dühös fenevadat, a föld klímáját. Az Északi-sarkvidék mindig vészcsengőnek számított az éghajlatváltozásban, mert itt felerősödnek az ember okozta melegedés hatásai" - mondta Michael Mann, a Pennsylvaniai Állami Egyetem földtudományi központjának igazgatója.

Noha sokan a régi, kemény telek visszatérését látják a jelenlegi, zord európai időjárásban, a tudósok szerint ez nem azt jelenti, hogy visszaállnak a normális viszonyok, hanem azt, hogy Európában történik az, aminek a sarkvidéken kellene végbemennie. A világ legészakibb meteorológiai állomásán, a Grönland északi csúcsán lévő Kap Morris Jesupon mostanában időnként melegebbet mértek, mint Londonban vagy Zürich-ben, az állomástól több ezer kilométerre délre.

Bár a vasárnapi 6,1 °C-os csúcs nem számít rekordnak, a korábbi két kiemelkedő érték, amit 2011-ben és 2017-ben mértek, csak pár órán át tartott, mielőtt a megszokott átlaghoz visszatért volna az idő. Múlt héten azonban már a tizedik napja volt, hogy az állomáson legalább a nap egy részében fagypont fölötti hőmérsékletet észleltek.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Létezik ideális mennyiségű képernyőidő? Kétéves koráig ne is lásson okoseszközt a gyerek? Káros lehet a Mancs őrjárat? Mennyire egészségtelen alkalmazáson követni a gyerek lokációját? Hasznosak a szülőifelügyelet-alkalmazások? Melyek a dopamintúltengés jelei? Az online bullying kérdésköre: mi a különbség a vélemény, a kritika és a bántás közt? A Dilemma első évadának utolsó epizódjában többek között a fenti kérdésekre kereste a választ Mészégető Marcsi, a Hello Szülő főszerkesztője, Horváth Eszter, a Femina újságírója, valamint Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Melegebb sarkkör, hidegebb kontinensek

"A kiugró hőmérsékleti értékek normális időjárási jelenségnek számítanak, az utóbbi azonban nagyon sokáig tartott, és nagyon meleg volt" - mondta Ruth Mottram, a dán meteorológiai intézet szakembere. Az elmúlt ötven évben nem tapasztalt jelenség okait most vizsgálják, elsősorban azt, hogy a meggyengült sarki örvény lehet-e a háttérben. Az örvény az Északi-sarkvidék és a tőle délre eső szárazföldek közötti hőmérsékleti különbségtől függ, ami egyre kisebb, mert a sarkvidék gyorsabban melegszik, mint a Föld bármely más területe.

Míg az átlagos melegedés 1 °C-os, az Északi-sarkvidéken majdnem 3 °C-os, ami a jégtömegek olvadásával jár. Az amerikai űrkutatási hivatal - NASA - adatai szerint az északi jég most évtizedenként 13,2 °C-kal csökken, ami egyre nagyobb nyílt vízfelületet és magasabb hőmérsékletet eredményez. A sarki örvény gyengülése miatt egyes tudósok elmélete szerint a "melegebb Sarkkör, hidegebb kontinensek" időszaka következik, amit ugyan sokan vitatnak, jelenleg mégis ez tapasztalható Európában.

Bekeményített a tél február végén

Összegyűjtöttünk néhány fotót a tél végi hótakaróról, mely a magasabb területeken már az egy métert is eléri, és a hét végéig még biztosan kitart országszerte.

Így néz ki az ország a kiadós havazás után: van, ahol egyméteres a hótakaró

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük