Mi az a rumináció, és miért olyan rossz? Az egész életet tönkreteheti

A negatív történések az emberi lét természetes velejárói, ám sokszor kerülhet valaki olyan helyzetbe, hogy még jóval az adott esemény bekövetkezése után is gyakran megkérdezi magától: miért pont vele történt mindez?

A múlton való szüntelen rágódás, azaz a rumináció jelenségéről a már elhunyt Dr. Susan Nolen-Hoeksema, a Yale Egyetem pszichológusa írt először az 1990-es években. A professzor úgy gondolta, a betegség jóval több múló rossz hangulatnál, és a depresszió kialakulásának előszobája is lehet. 

Fókuszban az önostorozás

Nolen-Hoeksema feltevéseit az utóbbi évtizedekben több kutatás megerősítette, melyek szerint a rumináció a depresszión kívül a táplálkozási zavarok és a szorongásos betegségek hátterében is megbújhat.

A rumináció lényege, hogy az egyén képtelen felhagyni az önostorozással, és kizárólag arra tud koncentrálni, mi az, amit elrontott, és hogy szerinte valami biztosan nincs rendben vele. Ezek a kétségek természetesen mindenkiben ott vannak, ám a túlzott őrlődésből nagyon nehéz kiutat találni, így érdemes szakemberhez fordulni.

Fejben dől el?

Egy 2015-ös kutatás szerint a ruminációt azért sem könnyű csak úgy abbahagyni, mert az részben az agyműködés miatt alakul ki: a folyamat során aktiválódik a prefrontális kéreg és az úgynevezett DMN - default mode network - terület.

Utóbbi akkor lép működésbe, amikor a külvilág ingerei helyett a gondolatok inkább a régmúlt emlékeivel vagy ábrándjaival vannak elfoglalva. Optimális esetben a prefrontális kéreg ellensúlyozza ezt, depressziós betegeknél azonban ez nem történik meg. Bár az egyelőre kérdéses, hogy a depresszió váltja ki a ruminációt, vagy fordítva, a kutatók szerint már ebből is kivehető, hogy a ruminációt nagyon nehéz csak úgy levetkőzni.

A nők hajlamosabbak a rágódásra

Legalábbis erről ír a már említett Dr. Susan Nolen-Hoeksema: Women Who Think Too Much című könyvében: erre a jelenségre még pályája kezdetén figyelt fel, amikor éppen depressziókutatással foglalkozott.

Nolen-Hoeksema ugyanis rájött, hogy tinédzserkoruktól kezdve a nőknél kétszer gyakoribb a depresszió kialakulása, ami szerinte elsősorban a ruminatív érzelemfeldolgozás hibája.

Merthogy depresszív állapotban a nők gyakrabban foglalkoznak az érzelmeikkel és az azokat kiváltó okokkal, míg a férfiak inkább mindenféle tevékenységgel elterelik figyelmüket. Persze, ez sem feltétlenül jelent jót, mivel sokan ilyenkor alkoholfogyasztásba menekülnek.

Dr. Edward Watkins, az Exeter Egyetem pszichológusa a kognitív viselkedésterápiát tartja a rumináció leghatásosabb kezelésének. Ez a folyamat több dologban segít a betegeknek: segítségével egyrészt egyrészt legyőzhetik az elméjükben uralkodó, rossz állapotot, és egyúttal elsajátíthatnak egy másfajta gondolkodásformát. Ez megteremti számukra az egyensúlyt gondolataik és cselekvéseik között.

Bach kódolt üzenetet rejtett szerzeményeibe

Bár sokan rajonganak érte, a komolyzenét nem mindenki érti, nem mindenki kedveli. Abban azonban mindenki egyetérthet, hogy nagyszabású zenei művet szerezni rendkívüli tehetségre vall, és bonyolult alkotói folyamat. A zeneszerzők valóságos zsenik, amire további bizonyítékot szolgáltat, hogy egyes zeneszerzők, így például Bach is, szerzett zeneművükben kódolt üzenetet rejtettek el.

Képek: Getty Images Hungary

• pszichológia
• önismeret
• psziché és tudomány
• kutatások
• depresszió
• Terasz