Mégsem váltották le! Visszatérhet a köztársasági elnök

Ebben az évben Magyarország és Románia is államfőt buktatott volna, ám ezt csak itthon sikerült. Victor Ponta román miniszterelnök és kormánya hiába szerette volna ugyanis minél előbb eltávolítani hivatalából országuk államfőjét, Traian Băsescu mégis maradt. Érvénytelen lett ugyanis az a július 29-i népszavazás, amelyen szomszédaink arról döntöttek, hogy Traian Băsescu maradjon-e az ország elnöke. Mivel azonban a részvétel nem haladta meg az 50% plusz egy főt, az államfő megőrizte pozícióját. Mi történt? Kis visszatekintés a hosszú hétvégére.

Botrányos népszavazás

Băsescut a parlament függesztette fel tisztségéből, arra hivatkozva, hogy súlyosan megsértette az alkotmányt. Az USL szociáldemokrata és liberális frakció indítványa szerint Traian Băsescu államfő egyebek mellett kisajátította a miniszterelnök alkotmányos feladatkörét a Boc-kormány idején, több ízben megsértette az állampolgárok alapvető jogait, állandó társadalmi feszültséget provokált. Az Európai Bizottság egyelőre nem alkotott véleményt a Romániában zajló eseményekről, de a Velencei Bizottság már felemelte hangját az alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása miatt.

Bár az államfő maradhatott, szeptember elején nyilvánosságra került, hogy a népszavazást csalások sorozata övezte. A korrupcióellenes ügyészség főügyésze arról számolt be a sajtónak, hogy számos választási körzetben szabálytalanságokra bukkantak, melyek közül csak néhányat emelt ki. Elmondása szerint voltak olyan körzetek, ahol este nyolc és 11 óra közt majdnem annyi szavazatot regisztráltak, mint a népszavazás napján kora reggeltől este nyolcig.

Emellett azt is kifogásolta, hogy több helyen adtak le olyanok nevében szavazatokat, akik külföldön vannak, már meghaltak, vagy más városokban töltik börtönbüntetésüket, de olyan is előfordult, hogy több név mellé ugyanaz az aláírás került.

Már gyanúsított is van

A főügyész szerint nekik nem azért kell vizsgálniuk a csalásokat, mert ez volna a feladatuk, hanem azért, mert a népszavazáson feltűnően ugyanazok a visszaélések fordultak elő több helyen is, tehát elképzelhető, hogy a választási bizottságok tagjait ugyanazok kérték vagy kényszerítették csalásra.

Az ügyészségnek egyébként már gyanúsítottja is van az ügyben. Befolyással való üzérkedés gyanújával bűnvádi eljárást indítottak Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt főtitkára ellen. A vád szerint politikusi befolyását felhasználva ő bujtotta fel csalásra a választási bizottságok tagjait. Célja állítólag nem volt más, mint az államfő leváltásáról rendezett népszavazáson az érvényességi küszöböt meghaladó - vagyis az 50% plusz egy fő - részvételének elérése.

Nem ez az első

Érdekesség, hogy Băsescu elnök sorsáról már öt évvel ezelőtt, 2007-ben is népszavazás döntött, és ő akkor is a hivatalában maradhatott. Most pedig, miután biztossá vált a népszavazás eredménytelensége, az államfő azt nyilatkozta, hogy szerinte a románok elutasították a puccsot, amelyet Crin Antonescu ideiglenes köztársasági elnök, Victor Ponta miniszterelnök, illetve 256 parlamenti képviselő és szenátor szervezett ellene. A Băsescu által korábbi plágiumbotránya miatt csak copy/paste kormányfőként emlegetett Victor Ponta azzal vádolta meg az elnököt, hogy méltatlan a tisztségére. Majd koalíciójával együtt igyekezett őt távozásra bírni.

Hiába érveltek

Azzal érveltek, hogy megsértette az alkotmányt, túllépett a hatáskörén és veszélybe sodorta az igazságszolgáltatás függetlenségét, de Băsescu a népszavazási eredmények tekintetében mégis a helyén marad. A köztársasági elnök egyébként köszönetet mondott az erdélyi magyaroknak is, amiért távolmaradásukkal hozzájárultak a voksolás érvénytelenségéhez.

Victor Ponta ezzel szemben azzal vádolja Orbán Viktort, hogy beleavatkozott a román belpolitikába. A népszavazást megelőző tusnádfürdői beszédében ugyanis a magyar miniszterelnök azt kívánta, "a románoknak is és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést". A magyar kormányfő Tőkés Lászlóval együtt kiállt Băsescu mellett.

És ha már az ügy magyar vonatkozásainál tartunk, meg kell említenünk egy párhuzamot, méghozzá a korábbi magyar államfő, Schmitt Pál lemondásával kapcsolatban.

Itthon Schmitt lemondott

Nálunk nem népszavazás dönt a köztársasági elnök menesztéséről, és nem is a kormány határozott így, hanem az elnök maga.

Március 27-én nyilvánosságra hozták azt a bizottsági jelentést, melyből kiderült, hogy Schmitt Pál doktori disszertációjában plagizált. Néhány napig nem lehetett tudni, lemond-e, és ha igen, mikor, de április 2-án végül engedett a nyomásnak, és távozott tisztségéből.

Arról, hogy a romániai helyzet végül mire alakul, egyelőre még a helyi politikai életben is csak találgatnak. Az viszont egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Băsescu elnök leghamarabb jövőre hagyhatja el hivatalát, amikor egyébként is köztársasági elnököt választana Románia.

Fotók: MTI, Wikipedia

• külföld
• románia
• schmitt pál
• köztársasági elnök
• Terasz