Kirekesztve halt meg az atombomba megalkotója: Robert Oppenheimer tragikus és fordulatos élete

Robert Oppenheimer nélkül talán a második világháború is másképp végződött volna, de találmánya a mai napig kihat a világra.

Az atombombát feltaláló elméleti fizikus a kezdeti elismerések és sikerek után elveszítette különleges jogait. Még kommunistának is kikiáltották, de később rehabilitálták, korábbi tekintélyét viszont már sosem nyerte vissza. 

Az atombomba atyja zseniális, de zaklatott természet volt

Robert Oppenheimer 1904-ben született egy gazdag New York-i textilkereskedő zsidó család gyermekeként. Már gyerekkorában kitűnt eszével és tudományos érdeklődésével, igaz, akkor még az ásványok érdekelték. Egyszerre volt érzékeny és magabiztos, az egyetemen sokszor konfrontálódott másokkal. A Harvard után a Cambridge-en is tanult, ahol majdnem megmérgezte az egyik professzorát, miután otthagyott egy mérgekkel teli almát az asztalon. 

Egy pszichológus elmebajt állapított meg nála, de nem rendelte el a kezelését, mivel véleménye szerint nem használt volna. Oppenheimer később is számos dühkitörést produkált, egyszer az egyik barátját fojtotta meg kis híján. Mentális állapota azonban nem akadályozta a tudományos munkáját. 1926-ban a németországi Göttingen Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol végleg bekerült a legjobb fizikusok körébe. Itt ismerkedett meg többek között Teller Edével is. 

"Világok pusztítója” - a sikeres Los Alamos-i kísérlet tette Oppenheimert világhírűvé

Amerikába visszatérve Oppenheimer a Berkeley-n kezdett tanítani, ahol kollégáira és diákjaira is nagy hatással volt karizmatikus személyisége. 1942-ben több tudóssal együtt a nukleáris fegyverek előállításának lehetőségét vizsgálta, és kiderült, hogy ez nagyon is lehetséges. Oppenheimer lett a Manhattan-tervként elhíresült kutatás tudományos vezetője annak ellenére, hogy sokan ellenezték a kinevezését liberális háttere miatt. 

A sikeres, 1945. július 16-án végrehajtott Los Alamos-i atombomba-kísérlet után két hétre depresszióba esett, és a híres hindu szent könyvből, a Bhagavad-gítából idézve a “a világok pusztítójának” nevezte magát. Ezek után viszont mindent megtett a bomba sikeres bevetéséért a háborúban, ami Hirosimában és Nagaszakiban be is következett. Később felelősséget érzett a bombák okozta pusztításért, a két japán városban több mint 150 ezer ember vesztette életét, de egyes becslések szerint ez a szám akár 225 ezer is lehet. Az Atomenergia Bizottságban pedig a még gyilkosabb bombák, például a hidrogénbomba kifejlesztése ellen érvelt.

Elnöki kitüntetés után árulással vádolták

Oppenheimer 1946-ban Harry S. Truman elnöktől érdemérmet kapott, de utódja, Dwight D. Eisenhower már nem volt ilyen szívélyes vele. 1954-ben a tudóst megfosztották minden magas fokú hozzáférésétől, és az országhoz való hűségét is kétségbe vonták. Annak ellenére, hogy John F. Kennedy 1963-ban Enrico Fermi-díjjal tüntette ki, korábbi státuszát már sosem kapta vissza. 

Az atombomba feltalálója utolsó éveiben sok időt töltött lányával és feleségével, de a tudományos életben mindvégig aktív maradt, többek között Albert Einsteinnel is dolgozott együtt. Egyre inkább aggódott a tudományos beavatkozások hatása miatt, ugyanakkor nem írta alá a nukleáris fegyverek ellen tiltakozó nyílt levelet. Egyszerre érzett büszkeséget és bűntudatot találmánya miatt, de az atombomba feltalálását elkerülhetetlennek ítélte. Végül a láncdohányos Oppenheimer 62 évesen, 1967-ben hunyt el gégerákban. 

A 20. század egyik legjelentősebb tudósának életéről Christopher Nolan rendezett filmet Oppenheimer címmel, amit a magyar mozik ezen a héten mutatnak be. A filmről hamarosan még többet olvashatsz a Femina oldalán. 

Még többet megtudhatsz az atombomba pusztító hatásáról - Így nézett ki Hirosima az atomtámadás után: ma 76 éve dobták le bombát

1945. augusztus 6-án 8 óra 15 perckor az amerikaiak atombombát dobtak Hirosimára.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• atombomba
• történelem
• tudós
• tudomány
• oppenheimer
• második világháború
• Terasz