Kiszámoltuk! Nem lesz sokkal több pénzed a rezsicsökkentés után

A kormány rendkívül örül annak a brüsszeli lépésnek, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, ugyanakkor ennek a lakosságra nézve súlyos következményei lesznek.

A tranzakciós adó

Miután a Fidesz már nem piszkálhatja tovább a jövedelmeket és a nyugdíjakat, elővette a bankokat és a hitelintézeteket.

Ennek következménye nem újdonság, az augusztus 1-én bevezetendő tranzakciós adónak például a lakosság issza majd meg a levét, hiszen a bankok nagy általánosságban továbbhárítják az ügyfeleikre a terheket.

A tranzakciós adó növelésével a kormány nagyjából 400 milliárd forint bevételre számít. Ez majd abból adódik, hogy az ügyfeleknek plusz költségeket számítanak fel az átutalásért, készpénzfelvételért és augusztus 1-től már a bankkártyás fizetésekért is. Emiatt az adóemelés nem kerüli ki a lakosságot sem.

Egyre több bank csatlakozik

Ahogyan az várható volt, egyre több bank jelenti be a tranzakciós illeték áthárítását. Ehhez képest év elején még arról volt szó, hogy a bankok nem emelik a költségeket a nagy verseny miatt. A lakossági közleményeik alapján szeptember 1-től emelnek, amit már egy héttel a második Varga-csomag bejelentése után elkezdtek beharangozni.

Az MKB Bank egy héttel a Varga-csomag előtt jelezte, hogy augusztus 28-tól emeli a díjat, az OTP július 4-én tette közzé, hogy bizonyos számlacsomagok esetén módosít az összegeken. Az Erste Bank szeptember 2-án lépteti életbe a módosításokat, minden számlacsomagot érintve.

A Raiffeisen Banknál a kártyás vásárlásért eddig is kellett fizetni. Ezenkívül a Raiffeisen, a CIB, a K&H és az UniCredit Bank sem jelezte a honlapján az lakosságra vonatkozó esetleges emelkedő terheket. A kisebb bankok közül is jelezték páran az áthárítást, mint például a Volksbank, ami szeptember 2-től vezeti be, a Citibank szeptember 5-től, az FHB pedig szeptember 9-től módosítja a költségeket.

Hogyan néz ez ki számokban?

A mostani módosítások a készpénzfelvételt terhelik jobban anyagilag az átutalásokkal szemben. Az FHB Banknál az átutalások másfélszeresére, a felvétel díja pedig kétszeresére nő, és még a bankkártya éves díja is emelkedik. A bankkártyás fizetések után a Citibank például felszámítja a tranzakciós díjat, ami egy 20 ezer forintos fizetés esetén alkalmanként 60 forintba kerül. Az ingyenes készpénzfelvétel szinte mindenhol megszűnik még a diákok számára is.

Rezsicsökkentés vs áthárítás

Kiszámoltuk nagyjából, hogy a rezsicsökkentés és a banki terhek megnövekedése milyen arányban áll egymással. Habár nem lehet tudni, hogy a kormányszóvivő, Selmeczi Gabriella hogyan kalkulált, amikor a második rezsicsökkentés bejelentésekor az átlagos család évi 95 ezer forintos megtakarítását hangoztatta, de most ez az összeg az alap. Ez azt jelenti, hogy havonta egy család körülbelül 8 ezer forintot tud megspórolni.

Egy nagyon átlagos esetben az egyik legnagyobb banknál vezetett számlacsomag esetén, ha mondjuk 20 ezer forintot fizet a vásárló kártyával, annak a költsége 60 forint lesz. Ehhez még hozzáadódik a kártya havidíja, 270 forint, az eseti megbízásokért felszámolt összeg, 260 forint, a havi zárás díja, 320 forint - egy 25 ezer forintos pénzfelvétel esetén ennek díja 300 forint. Ez összesen 1210 forint nagy általánosságban úgy, hogy minden tétel csak egyszer szerepel.

A rezsicsökkentés után egy 10 ezer forintos villany- és gázszámla alapján a csökkenés 2 ezer forintot jelent, az ezer forintos szemétszállítási díj esetén ez 100 forint mínusz havonta, a víz és csatorna költsége nagyjából 700 forinttal lesz kevesebb, a kéményseprés díja pedig 165 forinttal.

Ez összesen 2965 forint, aminek egy részét befizeti a lakosság az államkasszába a bankok által áthárított adókkal, ez körülbelül 1210 forint. Ehhez még hozzátartoznak a folyamatos áremelések, most éppen az e-útdíj bevezetése miatti élelmiszerár-növekedésekkel, nem beszélve a benzin árának folyamatos emelkedéséről és egyebekről.

• bank
• rezsicsökkentés
• belföld
• adó
• tranzakciós illeték
• áremelkedés
• Terasz