Megvan Atlantisz?

Atlantiszról, a nagy és hatalmas birodalomról szóló történetek az emberiség hajnalának legmélyebb rétegeiben gyökereznek.

Ez az ország uralkodott az ősi világ fölött, de egy elképzelhetetlen kataklizma gyakorlatilag egy nap leforgása alatt vetett véget hatalmának. Több mint kétezer éve foglalkoztatja az emberiséget Atlantisz, a dicsőséges szigetország rejtélye.

Az ősi Athénról mintázták?

Bár állítólag Atlantisz több mint 11 ezer évvel ezelőtt élte fénykorát, alig több mint 2350 évvel ezelőtt - valamikor i. e. 359 és 347 között - jelent meg az irodalomban. Az állam neve Platón görög filozófus két dialógusában - a Kritiaszban és a Timaioszban - jelenik meg, melyek elbeszélik Platón elképzelt beszélgetéseit Szókratésszal és tanítványaival a tökéletes társadalomról.

A dialógusokból kiderül, hogy az egyiptomi papok elmondtak Szolónnak egy mesét az ősi Athénról, melyben minden tekintetben a legkitűnőbb törvények uralkodtak. Ez a 9300 évvel Platón kora előtti ősi Athén szolgál mintául a tökéletes államhoz - melyről Platón is írt az Állam című művében -, és amelyet az elbeszélések szerint az istenek pusztítottak el földrengésekkel és özönvizekkel.

Valóban létezett Atlantisz?

Vajon Platón a valós történelemre alapozta Atlantisz vagy az ősi Athén leírását, vagy az egész történetet ő találta ki? Valóban létezett egy jelentős földközi-tengeri civilizáció - a minószi Kréta, mely a Platón idejében élt görögök szemszögéből nézve is ősi volt -, illetve azt, legalábbis részben, egy nagy kataklizma pusztította el.

Igen sok mai tudós szerint, bár Atlantisz mérete és elhelyezkedése igen túlzott vagy téves a Kritiaszban, Platón meséje végeredményben egy vulkán katasztrofális kitörésén alapszik, mely Théra szigetén történt.
Az i. e. 17. vagy 16. századi thérai kitörés után maradt vulkáni kaldera kétszer akkora, mint a Krakatau vulkáné, melynek i. sz. 1883-as kitörése több tízezer ember halálát okozta. A Thérán bekövetkezett nagyobb robbanásnak bizonyára még pusztítóbb hatása lehetett.

Vannak, akik úgy vélik, hogy a minószi Kréta azonos Atlantisszal, és Platón a Kritiaszban egy kissé eltorzított képet ad pusztulásáról, melyet a Théra kitörése okozott. Más szerzők azt állítják, hogy Atlantisz modellje a csodálatos Théra-szigeti minószi kolónia volt. Ugyanakkor Krétához hasonlóan Théra sem a megfelelő helyen van, mint ahogy azt Platón leírta, egyértelműen nem a megfelelő méretű, és nem a megfelelő korban virágzott ahhoz, hogy közvetlen modellje lehessen Platón Atlantiszának.

Tudatosan kitalált mese

Platón az Atlantiszról szóló dialógusai elkészítéséhez általa jól ismert történeti feljegyzéseket használt fel. Ám még azok is, akik a Kritiaszt - hacsak részben is - szó szerint értelmezik, elismerik, hogy Platón nem történelmet akart írni, hanem tudatosan összekeverte a történet elemeit, hogy azok metaforaként szolgálhassanak az általa elmondani kívánt erkölcsi példához.

Platón számára Atlantisz nem egy civilizáció volt, inkább csak a cselekmény háttereként szolgált. A Kritiasz szájába adott részleteket nem történelmi leírásnak szánta: részletes leírásának Atlantiszról szükségszerűen az volt a célja, hogy elmagyarázza, a tökéletes állam titka nem a gazdagságban, hanem a társadalom intellektuális teljesítményében rejlik.

A legvadabb elméletek

Atlantisz tárgyalása nem lehet teljes anélkül, hogy ne említenénk azokat a meglehetősen fantasztikus állításokat, melyek a 19. és a 20. században születtek az elveszett kontinensről. A legtöbbet a minnesotai kongresszusi képviselő és amatőr történész, Ignatius Donelly tette a mítosz feltámasztásáért, aki szerint Platón Atlantisza minden kulturális fejlődés gyökere, és az egyiptomi, mezopotámiai, Indus-völgyi, európai, sőt, a dél- és észak-amerikai civilizációk forrása. Elmélete nem nagyon állja meg a helyét, nincs ugyanis bizonyíték arra, hogy mindezek a kultúrák ugyanabból az elsődleges forrásból fejlődtek volna ki.

A Helena Blavatsky által vezetett teozofisták pedig úgy vélik, hogy az atlantisziak repülőgépeken repültek, és földönkívüli lényektől kapott növényeket termesztettek.

Legutóbb, a 20. század végén több médium azt állította, hogy kapcsolatban állnak az elveszett kontinens lelkeivel, akik mindenféle atlantiszi tanáccsal éltek a modern idők lakosai számára.

Természetesen semmiféle bizonyíték nem került elő az ilyen állítások igazának bizonyítására.

Cikkünk megírásában Brian M. Fagan Hetven rejtély szerte a világból című könyve segített.

• történelem
• rejtély
• Terasz