5 hétköznapi szakma, ahol már rég nem az a feladat, amit a legtöbben hisznek

Ennyit változott a világ az elmúlt száz évben: ezek a foglalkozások régen teljesen mások voltak, mint most.

Régi szakmák ma
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Ahogyan a világ változik, úgy születnek új foglalkozások, és tűnnek el a régiek. Például, ki emlékszik már arra, hogy egykor léteztek emberi ébresztőórák, lámpaoltók vagy telefonos kapcsolótábla-kezelők? Azonban vannak olyan foglalkozások is, melyek alapjaikban nem változtak meg, csak átalakultak a technológia fejlődésének köszönhetően az elmúlt évtizedekben. Ezekből szemezgettünk.

Autószerelő, aki szoftveradatokat elemez 

Tavaly volt száz éve, hogy tömegesen elkezdték gyártani az ikonikus Ford T modellt, aminek sikerét éppen a konstrukció páratlan egyszerűsége okozta. A korai autók sokkal egyszerűbb motorral rendelkeztek, mint a mai motorok, melyek nagy része már számítógéppel vezérelt. Éppen ezért a szerelésük sem csak mechanikus alapokon nyugszik, ma már egy teljes szoftverdiagnosztika lefuttatásával kezdik a hibák detektálását. Ráadásul, ahogyan az elektromos autók is elkezdenek szélesebb körben terjedni, újabb kihívás vár az autószerelőkre, akiknek villanyszerelő végzettségre is szükségük lesz a jövőben.

Kéményseprők high-tech kamerával

Sokáig a kéményseprők töltötték be az egyik legfontosabb szerepet az emberek mindennapjaiban, hiszen nemcsak a fűtéshez, de a főzéshez is szükség volt a kémények rendben tartására. Sőt, a kéményseprők kereskedőként is helytálltak: a munkájuk során keletkezett kormot műtrágyaként értékesítették. Ma már, a gáz és a villamos energia korában más a kéményseprők szerepe, megrendeléseik száma csökkent, de annál fontosabb. A modern technológiát is használják, például kéményseprésre fejlesztett kamerákkal dolgoznak, melyek már okostelefonhoz és táblagéphez is köthetők.

Otthonok takarítása az Uber mintájára 

A takarítás története évezredekre nyúlik vissza, az első hivatásos takarítók pedig a 19. században jelentek meg, és a társadalom elismert tagjai voltak. Bár a tevékenység a porszívó tömeges elterjedése óta nem sokat változott, a munkavégzés módja annál inkább. Ma már vállalkozóként, sharing economy - vagyis közösségi gazdasági - rendszerben is dolgoznak takarítók, mely úgy működik, mint az Uber: egy weboldalon keresztül érkezik meg a rendelés az ügyfelektől, majd a takarítók külső partnerként látják el a munkát úgy, hogy maguknak osztják be, hogy hol, mikor és mennyit szeretnének dolgozni.

A modell sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a hazai egyetlen ilyen rendszerben működő cég, a Rendi.hu a tavalyi évben megduplázta árbevételét, egy-egy takarító teljes munkaidőben pedig akár nettó 280 ezer forintot is megkereshet. Ráadásul az ügyfelek is jól járnak, hiszen ebben a rendszerben nem kell mindent napokkal korábban egyeztetni, akár már a megrendelés napján tisztára varázsolják az otthonunkat.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

Építészek, akik 3D-s nyomtatóval modelleznek 

Külső szemlélők számára az építészek munkája néhány évtizeddel ezelőtt sokkal szórakoztatóbb lehetett, hiszen először óriási papírokra kézzel rajzolták fel egy-egy épület tervének minden részét, majd miniatűr modelleken is bemutatták azt a megrendelőknek. Ma egyrészt munkájuk nagy részéhez számítógépes programokat használnak, melyek látványosan elevenítik meg a jövőbeli épületeket, másrészt, ha mindenképp modellhez ragaszkodik az ügyfél, akkor akár 3D-s nyomtató segítségével a megtervezett épület pontos miniatürizált mását is létrehozhatják.

Bírók videokonferenciákkal  

Bár a jogi eljárások alapja az elmúlt kétszáz évben keveset változott, az eljárás menete annál inkább. A modern technológia megjelenésével kisebb polgári és kereskedelmi ügyekben ma már arra is van mód, hogy a bizonyítási eljárás során videokonferencián keresztül történjen az egyeztetés a bíróval, melyet EU polgári és kereskedelmi ügyekben született, a bizonyításfelvételről szóló rendelete is előír arra az esetre, ha a meghallgatandó személy külföldön rendelkezik lakó-, illetve tartózkodási hellyel.

Fotók: Getty Images.

A modern rabszolgasággal találkozott a fotós

Jean-Michel Clajot nemrégiben testközelből tanulmányozta a thai halászati ipart, ahol azt tapasztalta, hogy rengeteg embert kényszerítenek munkára mostoha körülmények között, borzasztóan alacsony fizetségért.

Pihenni indult, de felkavaró dologra bukkant: a modern rabszolgasággal találkozott

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük