A munka nemesít - tartja a mondás. Napjainkban annyi furcsa, munkának szinte csak jóindulattal nevezhető tevékenységgel is pénzt lehet szerezni, hogy a kifejezés már-már hitelét vesztette. A múltban viszont nem egy olyan foglalkozás volt, ami valóban gondos odafigyelést és energiaráfordítást igényelt, míg volt olyan is, aki a szabadságát vagy egészségét kockáztatta egy jól fizető állás reményében.
A listán szereplő legtöbb állás csupán a technika térhódításának köszönhetően vált feleslegessé. Mai, modern fejjel eszünkbe sem jut belegondolni, hogyan keltek időre az emberek, amíg nem volt ébresztőóra, vagy mivel szórakoztatták magukat a munkások a rádió elterjedése előtt. Ezekre a kérdésekre is választ kapsz, és az is kiderül, miért jártak éjnek évadján egyetemisták a temetőbe, hogy kiássák a frissen eltemetett elhunytakat - sokkal észszerűbb oka volt, mint gondolnád.

A 19. századi hullarablók nem rosszindulatból tárták fel a friss sírokat. Ekkoriban más módon lehetetlen volt az egyetemeknek kutatási célra emberi holttesteket szerezni, ám az anatómiai oktatásnak fontos része volt a test megismerése, kívül-belül.

A gyári felolvasók helyettesítették a mai rádiót vagy az internetet. Mivel ma már modern eszközökkel is tudják magukat szórakoztatni a dolgozók, nincs szükség harsány szószólóra, aki napközben különböző történetekkel vagy esetenként propagandával segít elütni az időt.

A patkányvadászok a csapdák és mérgek ideje előtt vadászkutyákkal járták a várost, hogy megszabadítsák az utcákat a gyakran veszélyes fertőzéseket hordozó rágcsálóktól. A munkakör nemcsak undorító, de kockázatos is volt: egy fertőzött állat harapása halálos kimenetelű is lehetett.

Ma, ha telefonálsz valakinek, néhány csengés után beszélhetsz is, de régen hosszas várakozásba telt, mire kapcsolták a megfelelő személyt. A telefonálás bölcsőjében ez a kapcsolás emberi munkaerővel működött: a telefonközpontosok dolga volt a megfelelő vonal megtalálása.
Fotó: Kirn Vintage Stock / Getty Images Hungary

A bowlingozás népszerű hobbi, melynek lényege, hogy egy nehéz golyóval minél több bábut leteríts, amit aztán a gép ismét felállít, ha a következő játékos jön. Régen külön munkakör volt a bábuállítóké: elsősorban gyerekek végezték, afféle diákmunkaként, csekély fizetségért.
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

A jégvágók a mélyhűtők ideje előtt hatalmas fűrészeikkel a befagyott tavak jegét vágták ki, majd adták el, hogy az emberek kamrájukban tudják hűteni az élelmiszereket. A rizikós munkára csak a legbátrabb férfiak jelentkeztek: egy rossz lépés, és a fagyos vízben találhatták magukat.

Az ébresztőóra elődjei nemcsak kakasok, emberek is voltak. A kopogók az előre megbeszélt órában kopogtattak az ébresztésre szoruló emberek ablakán. Az emeleti lakásokhoz speciális botokkal érkeznek, de előfordult, hogy kavicsokkal dobálták az üveget, amíg az illető fel nem kelt.

Régen egy külön munkakör volt annak érdekében fenntartva, hogy ne legyenek sötét sikátorok a városban. Az olajjal működő fáklyákat nemcsak meggyújtani kellett minden este, de az eloltásukról is gondoskodtak a lámpagyújtók. Legnagyobb erényük valószínűleg a pontosság volt.

Faúsztatóként megbecsült állása lehetett annak, aki folyóparton élt: a legolcsóbb szállítási mód komoly előkészületeket igényelt, nem volt elég elengedni valahol a nagy rönköket, és várni, meddig úsznak le: folyamatos terelésre volt szükség, amit jó erőben lévő férfiak végeztek.
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary
Fotók: Getty Images Hungary.