Ratko Mladic, a srebrenicai mészáros: megrázó képek és videó

A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, amelyet a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága háborús bűncselekménynek nyilvánított. A mészárlás 1995 júliusában történt, amikor Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot - főleg férfiakat és kisfiúkat - végeztek ki. A bűncselekményt a boszniai Szerb Köztársasági Hadsereg - Vojska Republike Srpske, VRS - hajtotta végre Ratko Mladic vezetésével . A VRS mellett a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban.

Elszakadás Jugoszláviától: a pokol kezdete

1991 nyarán Szlovénia, majd Horvátország is kikiáltotta a Jugoszláviától való elszakadását és függetlenségét, 1991 októberében pedig a muzulmán bosnyákok is ekként cselekedtek, és kimondták Bosznia-Hercegovina szuverenitását, melyet az EU és az USA fél éven belül el is ismert. Az államépítés azonban el sem kezdődhetett, mert Bosznia-Hercegovina etnikai és vallási sokszínűsége - a vélt és valós évszázados sérelmeken alapuló nemzetiségi gyűlölet a muzulmánok, szerbek és horvátok között - ezt az első pillanattól kezdve lehetetlenné tette.

A boszniai szerbek nem nyugodtak bele abba, hogy egy újonnan alakult szuverén államalakulat határai elválasszák őket a nemzettársaiktól, és mindenáron meg akartak maradni a csonka Jugoszlávia keretein belül. Bosznia keleti részén a harcok különösen véresnek bizonyultak a szemben álló szerbek és bosnyákok között, vallási alapú etnikai tisztogatás vette kezdetét.

Európa felelőssége nyilvánvaló

Az egyre véresebb leszámolások láttán az ENSZ 1995 elején "demilitarizált biztonsági zónává" nyilvánította a szerb többségű területek közepén fekvő Srebrenicát és vonzáskörzetét, tekintettel az ottani, mintegy 40 ezer fős muzulmán lakosság nyilvánvaló kiszolgáltatottságára. A nemzetközi szervezet egy megerősített zászlóaljnyi - körülbelül 450 fős - holland kéksisakost vezényelt a város melletti Potocariba Thomas Karremans alezredes parancsnoklása alatt azzal a feladattal, hogy minden atrocitást akadályozzanak meg.

A srebrenicai mészárlás Ratko Mladic vezetésével

1995. július 7-én a Ratko Mladic tábornok által vezetett boszniai szerb csapatok és a Szerbiából érkezett, Skorpiók nevű paramilitáris alakulatok ostrom alá vették a várost. A tarthatatlan helyzet láttán a holland békefenntartók nemzetközi légi támogatást kértek, de nem kaptak.

Július 11-én a vérre és bosszúra szomjazó szerb katonák - megtorlandó a bosnyák fegyveresek által a szerb polgári lakosság ellen elkövetett kegyetlenségeket - módszeresen elkezdték kivégezni az összeterelt bosnyákokat. Egy rövid hét leforgása alatt Srebrenicában és környékén - a mindezt tehetetlenül szemlélő hollandok szeme láttára - a szerbek mintegy nyolcezer - más források szerint 11 ezer - bosnyákot gyilkoltak meg, akiket aztán jelöletlen tömegsírokba temettek. Az áldozatok 85%-a felnőtt férfi volt, a többiek nők, gyermekek és idős emberek.

Az események következtében kitörő nemzetközi felháborodás egyik következménye a holland kormány testületi lemondása volt.

A srebrenicai mészárlás miatt a boszniai szerbek akkori politikai vezetője, a 2008. július 18-án Belgrádban elfogott és Hágába szállított Radovan Karadzic, továbbá a több mint 15 évig bujkáló, majd 2011. május 26-án a vajdasági Lázárföldön elfogott Ratko Mladic ellen népirtás, nemzetközi egyezmények megsértése miatt emelt vádat a Hágai Nemzetközi Törvényszék.

Előre megfontoltan és módszeresen kivégezték őket

A Hágában székelő Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága egyhangú határozata alapján az elkövetők különleges szándéka okán a srebrenicai mészárlás népirtásnak minősíthető.

Theodor Meron bíró szerint: "A boszniai szerb erők népirtást követtek el, amikor a boszniai muszlimok, azaz a bosnyákok megsemmisítésére törekedtek. Céljuk a Srebrenicában élő negyvenezer boszniai muszlim kiirtása volt, egy olyan népcsoporté, amely az egész boszniai muszlim közösséget szimbolizálja. A férfi muszlim foglyokat, katonákat, civileket, időseket és fiatalokat megfosztották minden személyes tárgyuktól, azonosításra alkalmas iratuktól, majd előre megfontoltan és módszeresen kivégezték őket, pusztán a hovatartozásuk alapján."

A Hágai Nemzetközi Bíróság határozata értelmében a srebrenicai mészárlás népirtásnak minősül, amelyet kimondottan azzal a céllal hajtottak végre, hogy az adott területen élő minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak.

Történelmi nap 2011. május 26.

Történelmi napnak minősítette 2011. május 26-át, csütörtököt Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára a nemzetközi igazságszolgáltatás számára, miután Szerbiában őrizetbe vették Ratko Mladicot, a boszniai szerb hadsereg egykori, háborús bűncselekményekkel vádolt parancsnokát.

"Történelmi nap ez a nemzetközi igazságszolgálgatás számára, amely előlépést jelent azon szándékunkban, hogy véget vessünk a büntetlenségnek" - fogalmazott Párizsban az ENSZ-főtitkár az UNESCO egyik rendezvényén.

Mladic egy szerb kisvárosban, rokona házában bujkált egyedül, családja nélkül. A saját személyi igazolványával rendelkező Mladicot soha egyetlen szomszédja nem látta a házból kijönni, lehúzott redőnyök mögött tengette napjait az egykori tábornok. Az őt elfogó katonákat étellel kínálta, a nála lévő pisztolyt nem használta, azonnal megadta magát május 26-án. Fia nyilatkozátban többször elhangzott, hogy apja elmebetegséggel küzd.

Forrás: Wikipédia vonatkozó szócikke, MTI, Családi Kör

• külföld
• ratko mladic
• Terasz