25 évvel Csernobil után
Tények és tévhitek az atomkatasztrófákról
25 évvel ezelőtt történt a csernobili atomkatasztrófa. A történelem ismétli önmagát? Tudd meg.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

1986. április 26-án, azaz pontosan 25 évvel ezelőtt történt az egész világot rettegésben tartó csernobili atomkatasztrófa. A sors fintora, hogy néhány héttel ezelőtt a súlyossági szintet tekintve hasonló atomkatasztrófa történt Japánban. Tények és tévhitek az ukrán és a japán katasztrófáról.

A csernobili atomermű napjainkban

25 évvel ezelőtt egy szombati napon, hajnali egykor a csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás.

Ez az eset volt az atomenergia történetében az egyik legsúlyosabb katasztrófa. A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Egyesült Államok keleti részére. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, körülbelül 200 ezer embert kellett kitelepíteni.

Az atomkatasztrófa következtében a hivatalos adatok szerint közvetlenül 56 ember vesztette életét. A pontos számot igen nehéz megbecsülni, hiszen többen később, valamilyen szövődmény, például rák következtében haltak meg.

A katasztrófa után tartotta magát az elmélet, hogy a gyermekek a sugárzás miatt valamilyen rendellenességgel születnek majd, emiatt több tízezer abortuszra került sor. Később kiderült, hogy ez nem volt így, ugyanannyi születési rendellenességgel született gyermek jött a világra, mint a katasztrófa előtt.

Kíváncsi vagy, hogy néz ki most Csernobil? Katt a képekért.

Fukusima az új Csernobil - csak nem úgy

Csernobil után 25 évvel hasonló katasztrófa történt Fukusimában. A Tokiótól 250 kilométernyire lévő városban a földrengés és a cunami következményeként megsérült az ottani atomerőmű.

Az esetről először azt mondták, nem ez az újabb Csernobil, aztán kiderült, hogy mégis: áprilisban a katasztrófa minősítését a nukleáris eseményeket rangsoroló skálán az eddigi ötös fokozatúról a legmagasabb, hetes fokozatúra emelték. Így a baleset egy szintre került a csernobili katasztrófával.

Félelemre azonban a szakemberek szerint nincs ok. A legfontosabb különbség a két katasztrófa között, hogy Csernobilban az üzemanyag 4%-a is kijutott a környezetbe, ami rendkívül magas érték, és hosszú távon okoz károsodást. A jelenlegi japán adatok alapján Fukusimában viszont nem jutott számottevő mennyiségű üzemanyag a környezetbe, valamint a jód- és a céziumkibocsátás is csak 7%-a a csernobilinek.

További különbség a két katasztrófa között, hogy Japánban a baleset miatt nem voltak olyan esetek, amelyek közvetlenül veszélyesek lettek volna az emberi egészségre.

Ezt is szeretjük