Miért ragályos az ásítás? Nemcsak az emberek, az állatok is áttapasztják egymásra
Az ásítás különös dolog, hiszen kevés olyan jelenség van, ami ennyire ragályos lenne. Kiderült, hogy nemcsak az emberek, az állatok is reagálnak rá.

ásítás1
Ez is érdekelhet

A mérték a lényeg: tévhitek a szénhidráttal kapcsolatban (x)

Szárnyal a budapesti VictoriaShop! (x)

Turbózd fel a halfogyasztásod idén ősszel! (x)

Frissítsd fel a karácsonyi dekorációt rózsaarannyal! (x)

Tasnádi Bence színész jóképű, tehetséges és lázadó – Akárcsak Mozart, akit játszik

beauty and style

Ezt a trendet a fázósak is imádni fogják: meglepő, mennyire feldobja a szettet a hatalmas sál, és jó beleburkolózni »

Nyújtja a lábakat és nőiessé tesz minden szettet: így viseld a térd fölé érő csizmát »

Ultranőies frizurák, melyek kihozzák a maximumot a vékony szálú, lelapuló hajból: pofonegyszerűen elkészülnek »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Az ásítást legtöbbször az álmossággal, fáradtsággal kapcsoljuk össze. Pedig olyan esetben is előfordulhat, amikor kipihent az ember: például, ha valaki más ragasztja át az ösztönös cselekvést.

A ragályos ásítás régóta megfigyelt jelenség, a 16. századból már maradtak feljegyzések, amik ennek az okát kutatják. Vannak szerencsés kivételek, akik szinte immunisak rá: az emberek 60-70%-ából vált csak ki reakciót ásító társuk látványa, a többiek egyszerűen nem éreznek késztetést, hogy utánuk csinálják.

Ezért ragályos az ásítás

A legnépszerűbb elmélet a reflex ragályosságára az, hogy az ásítás a nonverbális kommunikáció egyik formája. Egy 2010-es tanulmány szerint ez a cselekedet az empátia egyik jele, az egymáshoz közelebb állóknál sokkal jellemzőbb ez a fajta ösztön. A Connecticuti Egyetem arra is rájött, hogy az ásítás csak akkor válik ragadóssá, amikor egy kisgyerek körülbelül négyéves lesz, hiszen addigra fejlődik ki benne teljesen az empátia képessége. A tanulmány rávilágított, hogy az autizmussal küzdő gyermekek, akiknél kevésbé van jelen az együttérzés képessége, ritkábban ásítottak mások után, mint társaik.

ásítás2
Fotó: Joos Mind / Getty Images Hungary

Egy másik, 2015-ös kutatás a felnőtteket vizsgálta: ebben a főiskolai hallgatók személyiségteszteket kaptak, és különböző arckifejezésekről mutattak nekik videókat, beleértve az ásítást is. Az eredmények azt mutatták, hogy az alacsony empátiájú diákokra kevésbé hatott a cselekedet, de a skizofréniával is kapcsolatba hozták azokat a személyeket, akik nem mutattak elég empátiát az ásítás lemásolásához.

Az állatok is áttapasztják egymásra

A japán Kyoto Egyetem főemlősöket kutató intézetének tanulmánya azt vizsgálta, hogy a csimpánzok hogyan reagálnak az ásításra. Az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgálat hat csimpánza közül kettő egyértelműen a ragályosság miatt ásított, válaszul a más csimpánzok ásításáról készült videókra. A tanulmányban három csecsemő csimpánz nem mutatta ennek jelét, ezzel is arra utalva, hogy a fiatal állatoknál - akárcsak az emberi gyermekeknél - még hiányzik az empátia képessége. A tanulmány másik érdekes megállapítása az volt, hogy a csimpánzok csak a tényleges ásítások videóira mutattak hasonló reakciókat, a csak a szájukat kinyitó állatoknál ez elmaradt.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az áttapasztott ásítás az állatvilágban kommunikációs eszközként is szolgálhat. Egyes halfajták akkor ásítanak, amikor látják tükörképüket vagy más, ellenséges állatokat. Ez fenyegető magatartás lehet. A császárpingvinek pedig az ösztönös reakciót az udvarlási rituálék részeként használják.

ásítás3
Fotó: joeygil / Getty Images Hungary

A ragályos ásítás a hőmérséklettel függ össze mind állatok, mind emberek esetén. A legtöbb tudós úgy gondolja, hogy a viselkedés a hőszabályozásra szolgál, míg mások úgy vélik, hogy azt egy potenciális fenyegetés vagy stresszes helyzet kommunikálására használják. Az emberek általában akkor ásítanak, amikor fáradtak vagy unatkoznak, és az állatok egy része is hasonlóan tesz. Az ásítás csökkentheti az agyi hőmérsékletet, ezáltal felpörgetheti és javíthatja az agyműködést. 

Elaludt a fürdőkádban, nagyon furcsa lett a bőre - Ezeket a fotókat muszáj látni

Különös, olykor véletlen kísérleteknek lehetünk szemtanúi a következő képeken.


(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük