Hamarosan bezárul a pokol kapuja: eloltják a tüzet az évtizedek óta lángoló kráterben
Türkmenisztán legfőbb turisztikai látványosságának hamarosan vége lehet.

pokol-kapuja2
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Türkmenisztánra gondolva valószínűleg nem sok embernek jut eszébe egy igazi turistaparadicsom, ami teljesen érthető, hiszen a közép-ázsiai országban nincsenek igazán olyan helyek, amik mágnesként vonzanák az utazókat.

Ez alól kivétel a „pokol kapuja”, ami az ország középső részén, a Kara-kum-sivatagban helyezkedik el. A különös természeti látványosság érdekessége, hogy már 51 éve folyamatosan lángol, ám ennek nemsokára vége lehet.

Bezárul a pokol kapuja

A lángoló kráter 1971-ben jött létre, amikor egy fúrás során a szovjet geológusok találtak egy földgázzal teli barlangot, majd a föld a fúrótorony alatt beszakadt, és egy 20 méter mélységű, 70 méter széles mélyedés maradt utána. A mérgező gázkibocsájtás miatt a tudósok jobbnak látták, ha meggyújtják a krátert, hogy a barlangban lévő összes földgáz néhány nap alatt elégjen, és örökre kialudjon. Arra azonban nem számított senki, hogy a tűz még fél évszázad után sem alszik el, ezért a pokol kapujaként kezdték emlegetni. Helyi türkmén geológusok szerint azonban a hatalmas kráter az 1960-as években keletkezett, de csak az 1980-as években gyulladt ki, így a tényleges keletkezését homály fedi.

pokol-kapuja1
Fotó: Freda Bouskoutas / Getty Images Hungary

A közelében volt egy Derweze nevű falu is, ahol 350-en éltek, főként a nomád életmódot folytató tekke törzs tagjai. 2004-ben az akkori miniszterelnök, Saparmyrat Nyýazow elrendelte a falu kitelepítését, a házakat pedig lerombolták, mivel az elnök szerint „kellemetlen látványt” nyújtottak. A pokol kapuja ekkor már turisztikai látványosságnak számított, az ország egyik legfőbb vonzerejének, ennek azonban hamarosan vége lehet.

A cikk az ajánló után folytatódik

A BBC információi szerint Türkmenisztán elnöke, Gurbanguly Berdymukhamedov környezetvédelmi és egészségügyi okokból elrendelte a pokol kapujának eloltását. Mint elmondta, értékes természeti erőforrásokat veszítenek el, amelyekért jelentős haszonra tehetnének szert, és azt népük jólétének javítására használhatnák fel. Az eloltás pontos menetét egyelőre senki nem tudja, szakemberek már dolgoznak azon, hogy valamilyen módon elaludjon a tűz, és befedhessék a krátert. A pokol kapujának eloltására már 2010-ben is kísérletet tettek, ám akkor nem sikerült.

Egyre nő a szibériai Alvilág kapuja: a tudósok már komolyan aggódnak

Hatalmas repedés tátong Szibériában, és egyre csak nő: a Batagaikát vizsgáló tudósok tanácstalanok.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük