Hibáztak a kutatók a NASA tudósa szerint: töröltek egy bolygót a Naprendszerből

A NASA kutatói egy egészen új definíciót adtak a bolygókra, amelynek következményeként a Plútó visszakerült a Naprendszer planétáinak listájára. Az igazsághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy körülbelül száz másik égitesttel karöltve. A Plútót még 2006. augusztusában, azt követően minősítették kisbolygóvá, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió meghatározta egy planéta három ismérvét.

Az első kitétel, hogy az égitest a Nap körül keringjen, a második, hogy elegendő gravitációval rendekezzen ahhoz, hogy nagyjából gömb alakba formálódjon, míg a harmadik, hogy a pályáját és az azt körülvevő területet tisztára söprörje, uralja nagyságával. Ennek sajnos nem felelt meg, amikor kiderült, hogy a szomszédos Uránusz mellett nála sokkal termetesebb kisbolygók találhatók. 

Mi változott azóta?

Az új definíció a keringési paraméterek és a méret helyett a kozmikus keletkezésre helyezi a hangsúlyt, ami nagyon kitágítja az ide tartozó égitestek körét. A régi fogalom újragondolása nem csak a Plútó miatt volt időszerű a bolygókutatók szerint.

Alan Stern, a NASA Plútó-missziójának vezetője egy kissé nyersen úgy fogalmazott, a 2006-os döntés egyszerűen butaság volt, hozzátéve, hogy ezt a definíciót már akkor is kizárólag a bolygókutatókra kellett volna bízni, nem pedig a más szakterületekkel, például a kozmikus jelenségekkel foglalkozó tudósok teljes körére, ezt pedig olyan hibának nevezte, mintha az orvoslásban az agysebészet és a lábgyógyászat területeit vennék egy kalap alá. 

A tudósok ismét felsorolták a kifogásaikat a Plútót kizáró definíciót tekintve. Szerintük ugyanis a fogalom csak a Nap planétáira vonatkozik, kirekesztve a más csillagok körül keringő, illetve a csillagközi égitesteket. Ráadásul egyetlen bolygóra sem igaz az a kitétel, hogy teljesen tisztára söpörné a zónáját, kis égitestek ugyanis mindig keresztülrepülnek a pályáján.

A bolygó új definíciója

Az új fogalom szerint a bolygó egy olyan csillag körül felfedezett égitest, amelyben sosem ment végbe nukleáris fúzió, és elegendő gravitációval rendelkezik, hogy felvegye egy forgási ellipszoid, pontosabban egy háromtengelyű ellipszoid formáját a keringési paraméterektől függetlenül. Egyszerűbben szólva a bolygó olyan nagyjából köralakú égitest az űrben, ami nem a csillagokra jellemző módon született, és kisebb egy csillagnál.

Ez a definíció éppen ezért nagyon tág: a világegyetem összes égitestje beletartozik, kivéve, persze, a csillagokat, a csillagszerű testeket, így például a fehér törpéket, a neutroncsillagokat és a fekete lyukakat. De bolygónak minősülhet vele a Plútón túl még a Hold, sőt, az összes bolygó holdja is, a kör pedig a felfedezésekkel egyre tovább bővülhetne.

Természetesen mindez csak akkor válik hivatalossá, ha a Nemzetközi Csillagászati Unió jóváhagyja, amire ugyan kevés az esély, de az újragondolás hiányában továbbra is jogos marad a kérdés: miért kell a New Horizons űrszondát a Plútóra küldeni, ha az többé nem lehet bolygó?

(A kép forrása: Wikipedia/ESO/L. Calçada)

• tudomány és technika
• bolygók
• nasa
• nap
• kutatások
• világűr
• változás
• hiba
• megoldás
• Terasz