Ki volt „Osztyapenkó”, akinek szobrával régen mindenki találkozott Budapesten? Kommunista hősként tisztelték a századost
Sokan nem tudják, ki is volt valójában Osztapenko kapitány.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Aki a rendszerváltás előtt gyakran utazott saját kocsival vagy stopposként a fővárosból a Balatonra, bizonyára emlékszik a Budapest nyugati kapujában álló hatalmas szoborra, mely látszólag integetve fogadta a mellette elhaladókat. Az M7-es autópálya bevezető szakaszát a mai napig sokan a fogalommá érett Osztyapenkó nevével azonosítják, az egykori szovjet katona története azonban a fiatalabb generációk számára már ismeretlen lehet.
A Budaörsi és a Sasadi út kereszteződésében álló híres szobor egy Ilja Afanaszjevics Osztapenko nevű szovjet katonatiszet ábrázolt, aki olyannyira a közbeszéd részévé vált, hogy még egy szólás is született róla: „majd, ha Osztyapenkó lépést vált” - mondták sokáig, ha valami elképzelhetetlennek tűnt.
Osztyapenkó története
A helytelenül „Osztyapenkóként” is emlegetett Osztapenko egy szovjet katonatiszt volt, akit a budapesti ostrom áldozataként igazi kommunista hősként, mártírként emlegettek, nem csoda, hogy még egy hatalmas szobrot is emeltek tiszteletére.
Fotó: Wikipedia, Fortepan / Urbán Tamás
Osztapenko 1904-ben a mai Ukrajna területén született, majd 38 évesen hívták be a Vörös Hadseregbe. Német nyelvtudása miatt a foglyok vallatásában is szerepet vállalt, és századosként vett részt Budapest ostromában, mely egyben vesztét is jelentette.
Budapest lerohanásának napjaiban súlyos feladat hárult két századosra, Ilja Osztapenkóra és Steinmetz Miklósra, akiket küldöttként arra jelöltek ki, hogy a szovjetek által bekerített városban megadásra szólítsák fel a német-magyar katonai erőket. December 29-én Steinmetz kocsija aknára futott, az akkori szovjet híradások szerint a németek lövéseit követően. Osztapenko kapitány ennek hírére Budaörs felől gyalog indult útnak csapatával, és sikeresen át is adta az ultimátumot.
Stopposok az "Osztyapenkónál".
Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
A visszaindulásuk azonban végzetesnek bizonyult, a német állásokra ugyanis már ekkor tüzelni kezdtek a szovjet alakulatok, az egyik gránátrepesz pedig halálos sebet ejtett a századoson, aki így saját tűz által vesztette életét. A szovjet propagandában azonban hős mártírokként maradt meg emlékük, sokáig a német és magyar seregek háborús bűnének tartották a követek meggyilkolását. Osztapenkót a helyszínen temették el, katonai tiszteletadás mellett, 1951-ben szobrot is állítottak a hirtelen híressé vált tisztnek.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.
Promóció
Az M1-M7 bevezető szakaszán magasodó szobrot 1993-ban áthelyezték több másik kommunista propagandaszoborral együtt a 22. kerületben kialakított Memento Parkba, ahol ma is megtekinthető - korábbi cikkünkben megmutattuk a különös hangulatú szoborgyűjteményt.
Az éneklő forradalom története: milliók karoltak egymásba, és tiltakoztak a szovjet elnyomás ellen
Kétmillió ember három balti országon át tartó élőlánca állította meg az elnyomó szovjet hatalmat.
Elolvasom(Borító- és ajánlókép: Fortepan / UVATERV.)
OLVASD EL EZT IS!
