Hatalmas régészeti felfedezés Budapesten: hétezer éves falu romjait találták meg
Egy társasház építésénél találtak rá az őskori romokra.

régészet-budapest2
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai egy hétezer éves, őskori település romjait azonosították a XI. kerület Budaörssel határos részénél, amik egy társasház építési munkálatai során kerültek elő.

A múzeum egyik munkatársa, Gyenes Gábor még 2016-ban, az építések megkezdése idején fedezte fel Spanyolréten az addig ismeretlen újkőkori (neolitikum) lelőhelyet, az ezt követő években pedig további két társasház alapkiemelésénél sikerült kisebb feltárásokat végezniük ezen a körülbelül 7000 éves településen.

Nemrég ismét leleteket találtak a hétezer éves településről

A Budapesti Történeti Múzeum információi szerint idén szeptembertől csatorna- és vízvezeték-fektetés kezdődött meg a szomszédos Madárhegyen, amelyet szintén régészeti megfigyelés mellett lehetett csak végezni. A megfigyelés keretén belüli bontómunka során több mint 50 régészeti korú földbe mélyített objektumot tártak fel a keskeny (60-100 centiméter széles) közműárkokban. Az objektumok zöme egyszerű gödör volt, amelyekből főként a kőkori emberek által hátrahagyott cserépedények töredékei és állatcsontok kerültek elő. 

régészet-budapest1
Fotó: BartCo / Getty Images Hungary

A finomkerámia bekarcolt és festett díszítésű darabjai alapján a leletanyag zöme a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának (DVK) az úgynevezett Zseliz-csoportjához köthető, bár előfordulnak korábbi kottafejes díszítésű darabok is. Mindössze néhány kis, kerek oszloplyuk utal az ebből a korból jól ismert favázas házak lehetséges elhelyezkedésére. A szűk közműárkokból egyelőre nem tudtak meg többet az itt állt építményekről. A jövő azonban új kutatási lehetőségekkel kecsegtet a közvetlen közelben, hiszen számos beépítésre váró, üres telek fekszik itt, amelyeken megelőző feltárásokat végezhetnek a közeljövőben. A jelenleg is folyó kutatásból már most tisztán látszik, hogy a neolit lelőhely kiterjedése többszöröse a korábbiakban becsültnek, sőt római és avar/Árpád-kori érintettséget is bizonyítottunk a munka során.

A cikk az ajánló után folytatódik

A kőkori megtelepedés egyik oka a terület jó vízellátottsága lehetett, amelyet patakok biztosítottak. A jelenleg is csordogáló Spanyolréti-pataktól északkeletre sikerült egy mára már feltöltődött patakmedret is azonosítani a feltárás során. Ennek a vízfolyásnak a kapacitáscsökkenése ösztönözhette a terület római kori lakosságát egy - a patakkal párhuzamos - árok kiásására, amely megvédhette a völgy alsóbb részén elhelyezkedő egykorú települést a hirtelen lezúduló csapadéktól. A római kor utáni időkből jelenleg csak egy részben feltárt avar vagy Árpád-kori veremházat azonosítottak (egyelőre nem tisztázott a pontos kora), amely egy kevésbé intenzív területhasználati periódusról vall.

A régészek végezetül elmondták, hogy az elkövetkezendő néhány évben továbbra is megfeszített erővel kell majd a XI. kerület ezen részén dolgozniuk, hiszen az ingatlanfejlesztéseknek “hála” közös régészeti örökségünk nap mint nap veszélyben forog itt is.

Így néznének ki az ókori világ csodái, ha még ma is jó állapotban lennének

Az illusztrátor elképzelte, milyen lenne, ha az ókor legmonumentálisabb építményei még ma is állnának.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük