Orbánék szerint nincs, az EU szerint nagyon is van

Ugyan a kormány szerint Magyarországon nincs gyermekéhezés, és a szegénység sem jellemző, az Eurostat adatai egészen mást mutatnak. Az Európai Unió 28 tagállama közül Romániában, Bulgáriában és Magyarországon a legnagyobb a szegény gyerekek aránya.

Az Európai Parlament kedden vitázott a gyermekszegénységről, és konkrét lépéseket vár el a tagállamoktól a probléma enyhítésére.

Olyan ország nincs az unióban, ahol ne lenne szegény gyerek, de a magyar számok nemcsak a dán és svéd adatokhoz képest elkeserítőek: Magyarországon a gyerekek 41,4%-a - vagyis gyakorlatilag minden második gyerek - szegény. Bulgáriában 45,2%, Romániában pedig 51% ez az arány, és csak ebben a két országban rosszabb a helyzet, mint nálunk.

Ellentmond magának a kormány

A statisztikák szerint Magyarországon jelenleg több mint félmillió gyerek nem jut napi meleg ételhez szünidőben és közel 50 ezer gyermek éhezik naponta. Orbán Viktor azt mondja, gyermekéhezés csak 2010 előtt volt Magyarországon, a kormányzati intézkedések viszont ellentmondanak a miniszterelnök szavainak: 2016-tól minden iskolai szünetben kötelező lesz az önkormányzatoknak a rászoruló gyermekek napi egyszeri ingyenes étkeztetését megszervezniük. Legelőször jövőre, a tavaszi szünetben - majd a nyári vakáció alatt is.

Drasztikusan nőtt a szegénységben élő gyerekek száma

Az OECD októberi jelentéséből is az látszik, hogy a probléma nagyon is létezik Magyarországon: 2007 és 2012 között 7%-ról 17%-ra nőtt a relatív szegénységben élő gyerekek száma. Ez a növekedés drasztikus a többi országhoz képest. Az adatokból az is kiderül, hogy a magyar gyerekek közül 15% volt azoknak az aránya 2012-ben, akiknek a szülei munkanélküliek.

A kutatók évtizedek óta hangoztatják, hogy tenni kell a gyermekszegénység ellen, de a megvalósításhoz sohasem volt politikai akarat. A legveszélyeztetettebb csoportok a három- és többgyermekes, valamint az egyszülős családok, a fogyatékos gyermeket nevelők és a kistelepüléseken lakók.

A gyermekszegénység egyébként nemcsak anyagi szűkölködést jelent, hanem gyakran párosul társadalmi kirekesztettséggel, illetve az oktatás és a megfelelő egészségügyi ellátás hiányával is.

Az MTA kutatói szerint a szegénység ráadásul "örökletes": a szülők rossz életkörülményeit továbbviszik a gyerekek is, az iskola pedig ahelyett, hogy megszüntetné, még jobban felerősíti a társadalmi különbségeket. A szakemberek szerint javítani kellene a foglalkoztatáson és az oktatáson, a gyerekeknek pedig olyan - akár óvoda előtti - "szolgáltatásokat" kell biztosítani, amelyek csökkentik a társadalmi különbségeket. 

• belföld
• szegénység
• gyermekéhezés
• Terasz