Ezt tervezi Orbán, ha egyszer nyugdíjba megy

Időről időre felmerül, hogy Orbán Viktor megerősítené a köztársasági elnök hatalmát és jogköreit, és aztán magát államfővé választva elnöki rendszerré alakítaná a haza közjogi berendezkedést.

Most ez annak kapcsán merült fel újra, hogy a kormányhoz közel álló Forsense kutatóintézet az Index.hu információi szerint Orbán esetleges államelnöki megítéléséről faggatta a lakosságot. Orbán tényleg a Sándor-palotába tart? Mit kell ehhez tennie?

Titokban kíváncsiskodott a kormány?

A Forsense közvetlenül az EP-választás után kezdett el telefonálgatni, hogy megtudja, a szavazókorú lakosság hogyan fogadná, ha Orbán Viktor átülne a köztársasági elnöki székbe - írja az Index.hu.

Arról is gondosan kikérdezték az alanyokat, hogy milyen a politikai beállítottságuk, melyik párttal szimpatizálnak, és hogy elégedettek-e Áder Jánossal.

A felmérés belső használatra készülhetett, hiszen az intézet a kutatási eredményeket nem tette közzé. Az is az eredmények titkosságára utal, hogy Havasi Márta, az intézet vezetője előbb telefonon az Index.hu-nak elismerte, hogy a Miniszterelnökség megbízásából készült a kutatás, később azonban levélben azt is tagadta a lapnak, hogy egyáltalán foglalkoztak a témával.

A Forsense korábban a jobboldalhoz közeli Századvégnek végzett kutatásokat, de a kormány számára is rendszeresen dolgozik. A kormányváltás előtt a cég árbevétele az 1 millió forintot sem lépte át évente, 2011-ben pedig már egyetlen megbízatása is 7,7 millió forintot ért. Legalábbis az Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ennyit fizetett egy megrendelés kapcsán.

Orbán miniszterelnökként is aktív, ezen pedig később sem változtatna. Nézd meg, miket adott át a közelmúltban!

Ismét új alkotmány kellhet

Többször is felmerült már, hogy Orbán elnök szeretne lenni, ám ahhoz, hogy valódi hatalma legyen, át kellene írni az alaptörvényt. 2012-ben a miniszterelnök egy beszédében elismerte, hogy gondolkodtak az elnöki rendszer bevezetésén, azonban nem akarták olyan hamar ilyen radikálisan átírni az akkor friss alkotmányt.

Áder János mandátuma 2017-ben jár le, a kormány megbízatása egy évvel később. A köztársasági elnök ciklusa ma ötéves időtartamra szól, azonban szinte csak jelképes jogkörei vannak, ami abból is adódik, hogy az államfőt nem közvetlenül az állampolgárok, hanem a parlament tagjai választják.

Ha Orbán Viktor 2017-ben átköltözik a Sándor-palotába, úgy alig lesz hatalma köztársasági elnökként. Ha viszont átírnák az alaptörvényt, Orbán pedig közvetlenül választatná meg magát a posztra, úgy akár 2022-ig komoly hatalma lenne, még ha a Fidesz esetleg meg is gyengülne addigra.

Ez utóbbi az alaptörvény alapos módosításával járna, ám a jelenleg is kétharmaddal rendelkező Fidesz-KDNP frakció ezt könnyen megszavazhatná.

Magyarországon a rendszerváltáskor dőlt el, hogy nem közvetlenül választunk köztársasági elnököt, hanem a parlament dönt a személyéről. Ezt az úgynevezett négyigenes népszavazás döntötte el 1989-ben.

Fotók: facebook.com/orbanviktor; Sándor-palota: Wikipedia.org.

• kutatások
• orbán viktor
• alkotmány
• belföld
• köztársasági elnök
• új alaptörvény
• áder jános
• magyarország
• miniszterelnök
• Terasz