2 év börtönt is kaphatsz, ha ilyet osztasz meg: a legtöbben nem tudják, hogy illegális

Mélyen megrázta Olaszországot annak a 31 éves nápolyi nőnek az öngyilkossága, aki a róla készült, felnőtt tartalmú felvételek nyilvánosságra kerülése után köznevetség tárgyává és internetes mémek célpontjává vált. A nő 2015 tavaszán néhány ismerősének küldte el a videókat, amelyek azonban az interneten kötöttek ki, és a számos megosztásnak köszönhetően rövid időn belül rendkívül népszerűvé váltak.

A nő pert is indított a sértő tartalmakat közzétevő internetes szolgáltatók ellen. A nápolyi bíróság ideiglenes intézkedéssel kötelezte a beperelt cégek egy részét, hogy azonnal távolítsák el a nőt felismerhetően ábrázoló fényképeket és videókat, valamint a rá név szerint utaló bejegyzéseket.

Ezzel párhuzamosan a bíróság azonban elutasította a nő felejtéshez való jogára való hivatkozását, mert úgy látta, hogy a kifogásolt adatok nyilvánosságra kerülése óta nem telt még el annyi idő, ami az információkat megfosztotta volna hírértéküktől. Az eset kapcsán Novák Zoltán, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda ügyvédje utánajárt, milyen jogi lépéseket tehetne valaki hasonló esetben Magyarországon.

Kérhető a videó eltávolítása

Az eredeti videók engedély nélküli megosztása polgári jogi szempontból a képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértésének minősülne. Ennek alapján a videók eltávolítását és sérelemdíjat lehetne követelni, méghozzá nemcsak a felhasználóktól, hanem a közvetítő szolgáltatóktól, tehát például a videómegosztók üzemeltetőitől is.

A tudomásszerzéstől számított 30 napon belül rövid határidővel fel lehet szólítani a szolgáltatót vagy felhasználót, hogy távolítsa el a képet, videót. Amennyiben ez a felszólítás eredménytelen, akkor per indítható, melyben a bíróság - elméletileg - 16 napon belül végrehajtható ítéletet hoz. Külföldi székhelyű szolgáltatóknál azonban a per lefolyása lassabb, az ítélet végrehajthatósága pedig kétséges lenne.

Két év börtön járhat érte

Az eredeti videók terjesztése felvetné a különleges személyes adattal visszaélés bűncselekményének megvalósulását is. Ez már két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetőfeljelentés nem is annyira az elkövetők megbüntetése miatt lehetne hasznos, hanem azért, mert a büntetőeljárás keretében a bíróság elrendelhetné a videónak az internetes tárhelyekről történő ideiglenes eltávolítását.

Problémát itt is a külföldi székhelyű tárhelyszolgáltatók jelentenének. Ha ők figyelmen kívül hagynák a magyar bíróság döntését, és nem távolítanák el videót, úgy az továbbra is elérhető lenne. Ebben az esetben ugyanis a magyarországi internetszolgáltatók nem kötelezhetőek a videó elérésének megakadályozására. Erre csak kiemelten súlyos bűncselekmény esetén lenne lehetőség, amilyen például a gyermekpornográfia vagy a terrorcselekmény.

Erre a problémára részleges megoldást jelenthet, ha a sértett a videó eltávolíttatása híján az arra irányuló internetes forgalom csökkentésére koncentrálna. A forgalom jelentős részét ugyanis keresőmotorok generálják, márpedig az Európai Bíróság néhány évvel ezelőtt kimondta, hogy az EU-s adatvédelmi szabályok a keresőmotorokra is vonatkoznak.

A döntés szerint a keresőmotor üzemeltetője kötelezhető egy adott név alapján történő kereséskor megjelenő bizonyos találatok törlésére, ha a tartalom, melyre a keresési találat mutat, nem felel meg az adatvédelmi szabályoknak. A sértett így elérhetné, hogy internetes kereséssel ne lehessen megtalálni a videót azokon a tárhelyeken sem, melyekről nem sikerült eltávolíttatnia azt.

A mémek ellen keveset lehet tenni

Nehezebb az eredeti videó kapcsán született mémek esete. Ezek alapesetben nem valósítanának meg olyan bűncselekményt, mellyel kapcsolatban a tartalom ideiglenes eltávolítását lehetne kérni. Ha céljuk véleménynyilvánítás lenne, kifejezésmódjuk pedig nem lenne indokolatlanul bántó, a szolgáltatók személyiségi jogi alapon sem feltétlenül lennének kötelezhetőek a mémeknek vagy akár a rájuk mutató keresési találatoknak a törlésére. Az ellenük való fellépést emellett gyakorlati nehézségek is akadályoznák.

- Az internet felhasználásával elkövetett jogsértő cselekmények a gyors terjedés miatt komoly személyes károkat tudnak okozni. A mostani esetet megelőzően Hollandiában és az Egyesült Királyságban is történtek hasonló tragédiák, amelyek talán megelőzhetőek lettek volna gyors és hatékony jogérvényesítés esetén - mutat rá a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda jogásza.

• tudomány és technika
• jogok
• internet
• bűncselekmény
• ügyvéd
• videó
• Terasz