Tényleg mindent megadóztatnak jövőre? Itt a válasz

Az adótörvény tervezetének egyik keveset taglalt részlete, hogy az a jövő évtől szabad kezet adna az önkormányzatok számára arra, hogy szinte bármire kivethessenek adót. Lenne azért valamennyi megkötés, például olyat nem lehet adóztatni, amit már központi adó terhel. Kíváncsiak voltunk, mik jöhetnek számításba, illetve mire számítanak az illetékesek a változtatással kapcsolatban.

A kormány tényleg forrásmegvonással kalkulál, amit az önkormányzatok a plusz adókból pótolnának? Valóban jöhet a kádadó vagy a kertadó?

Jöhetnek az új adók: így szól a törvény

Jelenleg is vannak helyi adók, gondolj csak az iparűzésire, de most a magánszemélyeket is sokkal könnyebben adóztathatnák meg az önkormányzatok, sőt, ez a pont kifejezetten a magánszemélyeket célozza. A jövő évi adótörvény legalábbis úgy rendelkezik, hogy bármilyen adótárgyat be lehet vonni, amit még nem terhel központi adó, illetve a terhet csak magánszemélyekre lehet hárítani.

Az interneten a legelterjedtebb vélekedések szerint ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok majd kivethetik akár fürdőkádadót is. A Hír24.hu cikke szerint az építményekre nem vethetnének ki adót, így biztosan nem terhelik majd meg például az ajtókat és ablakokat, de a kerítésre és a kertben álló fákra már vethetnek ki sarcot.

"Az emberek már nem bírnak el több terhet"

Hogy közelebb jussunk ahhoz, hogy vajon mégis milyen új önkormányzati adókra kell legnagyobb eséllyel számítani, és egyáltalán kell-e, felkerestük a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét - TÖOSZ.

"Önmagában az a lehetőség, hogy az önkormányzatok a helyi adók körét - a központi adókat nem érintő módon - bővíthessék támogatandó, mivel elvileg nő az önkormányzatok mozgástere. Ugyanakkor ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az önkormányzatok széles köre tud és akar élni ezzel a lehetőséggel. Magyarország településeinek túlnyomó többségén nincsen annak realitása, hogy az önkormányzatok újabb típusú helyi adót vezessenek be, mert a lakosság már tovább nem terhelhető adókkal" - írta megkeresésünkre Schmidt Jenő, a szövetség elnöke.

Schmidt szerint így nem valószínű, hogy az önkormányzatok többsége élne az új szabály adta lehetőséggel, és bővítené az adótárgyakat. A kis összegű adókat még elbírná a lakosság, de az elnök szerint az adószedéssel járó adminisztráció magas költségei miatt kisebb adók kivetése ráfizetéssel járna az önkormányzatoknak.

Spórolna a tárca?

Hogy mi az oka a módosításnak, és miért adnak szabadabb kezet az önkormányzatoknak a saját hatáskörű adóztatás terén, nem tudhatjuk. Éppen ezért megkerestük a nemzetgazdasági tárcát, hogy vajon milyen eredményt várnak a törvénytől. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon a kormány tervezi-e az önkormányzatok állami támogatásának megkurtítását, és esetleg ezért engedik-e meg számukra, hogy szélesebb körben adóztathassanak. A tárca a kérdéseinkre konkrét válasszal nem, csak néhány eddig is ismert megállapítással szolgált:

"Továbbra is vannak törvényi korlátok: törvényben szabályozott közteherre nem lehet bevezetni, szervezetre, vállalkozásra nem lehet adót kivetni és az alaptörvény alkotmányos elvei is gátat szabnak az „önkényes” szabályozásnak."

• pénz
• kormány
• adó
• varga mihály
• nemzetgazdasági minisztérium
• önkormányzat
• fürdőkád
• pénz és munka
• Terasz