Botrányos videó! Szűnni nem akaró ordítozás a Parlamentben

Nyirő József újratemetése miatt napok óta üzenget egymásnak a román és a magyar kormány, Horthy Miklós miatt pedig tegnap volt botrány a Parlamentben. Egyikük író, másikuk Magyarország kormányzója volt, a közös bennük, hogy újabban róluk szólnak a hírek, nevük nap mint nap szóba kerül - nem is akármilyen körülmények között.

Nyirő Józsefet a napokban szerették volna újratemetni Székelyudvarhelyen, ami miatt első körben a település polgármestere fejezte ki nemtetszését, majd beszállt a román külügyminisztérium is. A hivatal behívatta hazánk bukaresti nagykövetét, hogy elmondják neki, mind tartalmi, mind szervezési szempontból nehezményezik az eseményt.

A románok mindent megtettek

A külügyminisztérium ezután nem adott engedélyt arra, hogy az író hamvait vasúton szállítsák Románia területére, majd Székelyföldön több autót is megállítottak a hamvakat keresve.

Ezután Hargita megye prefektusa jelentette be, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásáig a román hatóságok érvénytelennek tekintik a formai hibát tartalmazó temetési engedélyt, ami miatt az eseményt el kellett halasztani.

A magyar fél Bunta Leventét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség színeiben megválasztott székelyudvarhelyi polgármestert tette felelőssé a hibás temetkezési engedély kiadásáért.

Az ügyben a román miniszterelnök is megszólalt, Victor Ponta közölte, elítéli a Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésére irányuló kísérletet, és aggodalmát fejezi ki az ezzel kapcsolatos incidensek miatt.

Kövér: civilizálatlanok

A temetés egyik szervezője az Országgyűlés Hivatala volt. Kövér László házelnök az események után Romániát civilizálatlan országnak nevezte, egészen pontosan úgy fogalmazott: a - polgármesteri - hivatal hibáját egyetlen civilizált országban sem hárítják az ügyfélre, tehát mi nyugodt lelkiismerettel eltemethettük volna Nyirő Józsefet. A házelnök hozzátette, pontosan azért, hogy ne lehessen bennünket megtámadni, kivárjuk azt a pillanatot, amikor a román államgépezet, beleértve az önkormányzatot is, a prefektúrát, meg mindenki mást, képes arra, hogy egy ilyen folyamatot civilizáltan levezényeljen.

Kövér László közölte azt is: véleménye szerint az történt, hogy a román hatóságok minden jogot félretéve, felrúgva, gyakorlatilag a Ceausescu-időkre emlékeztető módon próbálták meg megakadályozni azt, amit az Európai Unióban egy átlagpolgár minden további nélkül, tulajdonképpen akadály nélkül megtehet, tehát, hogy a saját hozzátartozóinak a hamvait, akár holttestét hazahozza ide Erdélybe, és eltemesse annak rendje és módja szerint. Az Országgyűlés elnöke szerint mindez azért fordulhatott elő, mert Romániában kormányváltás volt. A szervezést még tavaly ősszel kezdték el, az előző román kormány pedig semmiféle jelét nem mutatta annak, hogy bármiféle kifogása lenne az újratemetés ellen. Hozzátette: jogszerűen nem is lehetett kifogása senkinek sem.

De ki az a Nyirő József?

De mire ez a nagy hajcihő - kérdezhetnénk, főleg úgy, ha egyáltalán nem hallottuk még az erdélyi íróról. Nyirő József Székelyzsomboron született 1889-ben, harmincéves koráig pap volt, utána az újságíró szakmára váltott. Politikai pályafutása 1941-ben kezdődött, ekkor lett erdélyi képviselőként a magyar országgyűlés tagja.

A nyilaspuccs után részt vett a Szálasiékkal együttműködő parlamenti képviselőkből álló, úgynevezett nyilas parlamentben, és a Német Birodalomba is együtt menekült a németeket kiszolgáló kormányzattal.

1945-től Németország nyugati megszállási övezetében, a bajorországi Wollabergben, majd Waldkirchenben élt. Madrid közelébe 1950-ben költözött, és itt is halt meg 1953 októberében egy madridi klinikán. Főbb művei között említik a Jézusfaragó embert, valamint az Uz Bence című regényt. Művei publikálását a román és a magyar kommunista rendszer betiltotta, az írót a korabeli kultúrpolitika háborús bűnösnek bélyegezte. Az 1989-es fordulat után könyvei újra megjelentek Magyarországon, az Uz Bencét pedig 1992-ben a kolozsvári Dacia Kiadó is kiadta.

Antiszemita. Nem antiszemita.

Személye körül a viták azonban most sem csitulnak: a tábor egyik fele lenyilasozza az írót, a másik fele pedig azt mondja, hogy Nyirő nem volt sem nyilas, sem románellenes, sem antiszemita. Utóbbi kijelentés egyébként a bukaresti magyar nagykövethez köthető, érdekesség, hogy a nyilatkozattal közel azonos időben a Magyartanárok Egyesülete viszont antiszemitizmust emlegetve közleményben tiltakozott az ellen, hogy Nyirő - Szabó Dezsővel és Wass Alberttel egyetemben - bekerült a frissen elfogadott új Nemzeti Alaptantervbe.

- A három írót - erdélyiségükön kívül - csak műveikben is erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmusuk kapcsolja össze. Ez egy európai országban, márpedig Magyarországot annak tudjuk, aligha lehet indok egy központi és előíró jellegű oktatáspolitikai-tartalomszabályozási dokumentumban való szerepeletetésükre - írták a tanárok, mire Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár közölte: az említett szerzők jeles, az adott korra nagy hatást gyakorló személyiségek voltak, akik méltán kaptak helyet az alaptantervben.

Nyirő irodalmi munkásságával kapcsolatban Kövér László azt közölte, esetében azt szét kell választani politikai munkásságától.

Üvöltözés a Parlamentben

Nyirő ügye főként a Parlamenten kívül volt téma, míg Horthyé tegnap a Parlamentben - meglehetősen botrányos körülmények között. A Gyurcsány-párthoz igazolt Vadai Ágnes interpellációjában azt kérdezte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy készülhetünk-e Szálasi rehabilitációjára, mindezt annak apropóján, hogy véleménye szerint úgy tűnik, Horthy-reneszánsz van, mintha szezonja lenne Horthy Miklós rehabilitációjának, és ebben fideszes polgármesterek is segédkeznek.

A fideszes képviselők már a hozzászólás elején üvöltözni kezdtek, amit perceken át folytattak, de olyan hangosan, hogy a levezető elnöknek többször le kellett őket csitítani.

Horthy Miklósról Vadai Ágnes azt mondta: Horthy idegen csapatok szuronyának árnyékában szerezte meg a főhatalmat, uralmát vérfürdőt rendező különítményes hordáinak támogatásával szilárdította meg, illetve, rábólintott a trianoni békeszerződésre. Vadai szerint Horthy volt az, akinek országlása idején fogadták el a 20. század első zsidókat diszkrimináló törvényét, és akinek népnyúzó rendszerét egyként utasították el nemcsak a baloldal legjobbjai, de a népi írók is, Horthy Vadai szerint Szálasi gyilkos hordái közé játszotta a hatalmat, mindemellett egymillió magyar életéről kellett volna háborús bűnösként számot adni, ha Sztálin kegyelme ettől meg nem óvja.

Orbán Viktor helyett Navracsics Tibor válaszolt, aki még e téma kapcsán is Gyurcsányt emlegette, aki - mint Navracsics közölte - egy olyan szemlőhegyi villában lakik, amit előbb a nyilaskeresztesek koboztak el zsidó tulajdonosaitól, majd a kommunisták. A miniszterelnök-helyettes emellett utalt arra, hogy a nyilaskeresztes pártból többen a kommunistáknál folytatták pályafutásukat. Navracsics vastapsot kapott.

• kövér lászló
• belföld
• parlament
• nyirő józsef
• horthy miklós
• Terasz