Miért nem jut eszedbe a szó, ha már a nyelveden van? Ez az oka a tudósok szerint

Biztos veled is előfordult már, hogy ott voltál egy beszélgetés közepén, vagy éppen egy történetet meséltél el társaságban, és egyszer csak, minta egy fekete függönyt húztak volna az agyad elé. A nyelveden volt a szó, mégsem ugrott be.

Csak álltál ott csodálkozva és kissé dühösen, mert egyszerűen nem jutott eszedbe semmi, egy gondolat vagy kifejezés, ami tovább lendítette volna a sztorit. Olyan ez kicsit, mint a vizsgadrukk, amikor lebénul az ember a verbális kifejezésben. Se kép, se hang.

Furcsa folyamatok zajlanak le a beszédközpontban

Idegesítő ez a szituáció, és nem lehet ellene tenni semmit. De még mielőtt kezdődő demenciát vagy Alzheimer-kórt vizionálna az ember, érdemes elgondolkodni azon, amit a nyelvészettel foglalkozó tudósok mondanak a jelenséggel kapcsolatban. Az átmeneti probléma azért is zavaró, mert percekkel vagy órákkal később általában beugrik a szó, olyankor, amikor már teljesen irreleváns a környezet, és nem számít, hogy eszünkbe jutott. Ilyenkor elszántan felhívjuk a másikat, vagy sms-t küldünk neki, mintegy biztosítva arról az illetőt - és magunkat -, hogy nem szenvedünk memóriazavarban.

Megakad az agy a keresésben

Lise Abrams, a Floridai Egyetem pszichológiaprofesszora húsz évig tanulmányozta a jelenséget, melynek egyik érdekessége a sok közül, hogy a jelnyelvet használó jelelők is sokszor találkoznak vele. Amikor az ember nyelve hegyén van a szó, de nem jut eszébe, az egy bizonyos fajta keresési hibát jelent. Az alkalmazott nyelvészek szerint ez egy megakadás-jelenség, amikor az agy nem tudja hozzákapcsolni a kialakult vizuális képet a hangalakhoz. Vagyis hiába látjuk azt, amit szeretnénk mondani, és tudjuk is, miről van szó, nem formálódik meg a beszédközpontban a hozzá rendelt szó.

Többféle ilyen verbális zavar létezik

Előfordul, hogy a keresett szó egyes tulajdonságai felidéződnek. Tudjuk, hogy hány szótagból áll, vagy, hogy magas vagy mély hangrendű. Olyan is van, amikor bármennyire igyekszünk, mindig ugyanaz a helytelen szó ugrik be a keresett kifejezésre. A nyelvészek szerint a gyakrabban használt szavaink azért ugranak be hamar, mert azokhoz nagyon sok képzettársítást tárol az agy. A ritkább kifejezésekhez azonban kutatnia kell, és bizony van, amikor nem találja meg a hozzá tartozó szövegkörnyezetet - és így a megfelelő szót sem.

A jelenség nem káros

A megakadás-jelenség egy gyűjtőfogalom, és nagyon sok apró hiba tartozik bele, ami akadályozza a szóbeli kommunikáció folytonosságát. A "nyelvemen van" jelensége tehát csupán a mentális lexikonhoz való hozzáférés átmeneti hiányát jelenti. A lingvisztikával foglalkozó kutatók azt javasolják, hogy amikor nem ugrik be a keresett szó, próbáljuk hangosan körülírni és jellemezni a kifejezést. Ezzel ugyanis segítünk az agynak abba a szövegkörnyezetbe belehelyezni, ahonnan könnyebben előbújik a megfelelő frázis. 

• nyelv
• beszéd
• memória
• érdekesség
• agy
• tudomány
• Terasz