Elképesztően megnőtt a nyári napok száma Magyarországon a 70-es évekhez képest
Az ELTE kutatói szerint a jövőben akár féléves nyarakra is lehet majd számítani.
![Nyári napok változása](https://kep.index.hu/1/0/3757/37570/375705/37570571_2867489_9669f9f231a44bf7be1149f6b3433bda_wm.jpg)
Az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzése alapján az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon, a nyár viszont ötven nappal hosszabb lett, mint a hetvenes években volt - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé kedden.
A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszakeltolódásokkal. A folyamat következtében az ökológiai rendszer szerkezete sérül, ami például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok - köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok - megjelenésén keresztül is tapasztalható - olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.
Májustól szeptemberig tart a nyár
Magyarországon az 1971 és 1980 közötti években átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án vége is volt. Ezzel szemben 2011-2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a nyár, azaz körülbelül 50 nappal lett hosszabb.
![hosszú-nyár3](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3757/37570/375705/37570583_471635f14f4a5dbba9ef06a725db1922_wm.jpg)
Az évszakok kezdetét és végét Kis Anna és munkatársai a hőmérséklet alapján definiálták: a nyár kezdetét akkorra datálták, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 Celsius-fokot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap jelentette. A tél esetében - amelynél a hőmérsékleti küszöb 3,42 Celsius-fok volt - egy kisebb mértékű rövidülés tapasztalható: november vége helyett december elejére tolódott az évszak kezdete, és az utolsó vizsgált időszakban hét nappal korábban fejeződött be, mint 1971-1980-ban, de a köztes évtizedekben az is előfordult, hogy tovább tartott. Szükségszerűen a tavasz is rövidebb lett, de inkább az évszak végének korábbra tolódása miatt.
![](https://kep.index.hu/1/0/5745/57455/574554/57455493_9de98688af3d0c9eaa9b1b4e5aeab263_wm.jpg)
Kutyabarátok készüljetek!
Jön a Dogz, az év legnagyobb kutyás fesztiválja! Falkasétákkal, állatorvosi tanácsadással, kutyás bemutatókkal, kutya&gazdi fotózással és sok más ingyenes programmal várunk szeptember 7-én a Városligeti Nagyréten.
Váltsatok jegyet a DOGZ fesztivál színpad izgalmas előadásaira is!
Promóció
A legnagyobb mértékben az ősz rövidült le: az 1990 előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben már kevesebb mint 85 nap volt. A szakemberek szerint az adatokból jól látszik, hogy a változás trendszerű: a nyár kezdeti időpontja évtizedről évtizedre előrébb kerül, míg a vége egyre nagyobb mértékben lóg bele a szeptemberbe.
Féléves nyarak is várhatók a jövőben
Mint írják, nemcsak Magyarországon figyelhető meg ez a változás: az 1952-2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a nyár 17 nappal lett hosszabb (78 napról 95 napra nőtt), a tél, a tavasz és az ősz pedig 3, 9 és 5 nappal lett rövidebb. Ez a változás elsősorban a globális felmelegedésnek köszönhető, és ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat, akkor az évszakokra gyakorolt hatás tovább erősödhet - figyelmeztetnek.
![hosszú-nyár2](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3757/37570/375706/37570611_53bf2ea9b3b5932b6910d2cf002e70ed_wm.jpg)
Klímamodell-szimulációk hőmérsékleti mezői alapján 2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a telek valószínűleg csupán két hónaposak lesznek. A cikk szerint az évszakok ilyen mértékű és gyorsaságú megváltozása alapjaiban írhatja át azt a civilizációs berendezkedést és életmódot, amelyet megszoktunk, és természetesnek veszünk. A változásokra nem minden faj ugyanúgy és ugyanolyan gyorsan reagál, ezért az ökológiai rendszer szerkezete könnyen sérülhet.
Különösen kitettek a növények ezeknek a változásoknak, hiszen ha a tavasz kezdete korábbra tolódik az emelkedő globális hőmérséklet miatt, előbb fejlődésnek indulnak, és érzékenyebben érintheti őket egy-egy hidegbetörés. Az állatok életciklusa is megváltozhat az évszakok eltolódásának következtében. A korai tavasz miatt például egyes madarak korábban költenek, és ezáltal rövidül az a számukra optimális időszak, amikor rendelkezésükre áll a megfelelő élelem fiókáik táplálásához, de el tudják kerülni természetes ellenségeiket.
![GettyImages-971501260](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3757/37570/375706/37570615_228bb9d2c17b59c6141dc8e74b6c57a1_wm.jpg)
Az általános melegedés és a nyarak hosszának kitolódása az idegenhonos inváziós fajok elterjedését is elősegíthetik. A vegetációs időszak kitolódása és a fagymentes időszakok az allergiaszezonra is hatással lehetnek, amely a klímaváltozás következtében a jövőben valószínűleg hosszabb és intenzívebb lesz egyes területeken. A rövidebb telek a síszezont is korlátozzák, a hosszabb és melegebb nyarak pedig a hőhullámoknak kedveznek. Az Egyesült Államokban az erdőtüzek gyakoriságának növekedését is megfigyelték a korábbi tavaszkezdettel összefüggésben - olvasható a cikkben.
Ennyit változott az Északi-sarkvidék 28 év alatt - 7 döbbenetes NASA-fotó
Elgondolkodtató NASA-fotók a klímaváltozásról. Van miért izgulnunk.
Ennyit változott az Északi-sarkvidék 28 év alatt - 7 döbbenetes NASA-fotó
Nézegess képeket!
Elolvasom(Borítókép forrása: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény / Fortepan)
OLVASD EL EZT IS!
![szen-dioxd](https://kep.index.hu/1/0/3747/37471/374711/37471109_2860061_7972ef01a5cceef6b7765635b25361ba_wm.jpg)
- rekord
- légszennyezés
Aggasztó rekord dőlt meg az emberi tevékenység hatására
![nyári-meleg2](https://kep.index.hu/1/0/3703/37036/370363/37036311_2828005_39f62e91c5b38650b86237448fc95c01_wm.jpg)
- globális felmelegedés
- klímaváltozás
Akár fél évig is tarthat a jövőben a nyár, ez mégsem olyan jó hír
![tropusi-naplemene](https://kep.index.hu/1/0/3702/37021/370213/37021387_2826955_037a52bca1f2141deff02626227f171e_wm.jpg)
- globális felmelegedés
- klímaváltozás