A világ népességének 40%-a halálos körülmények közé szorulhat a globális felmelegedés miatt
Élhetetlenné teheti a trópusokat a globális felmelegedés.

tropusi-naplemene
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A globális felmelegedés élhetetlenné teheti az ember számára a trópusi régiókat. A növekvő hőség és páratartalom a világ népességének egy részét halálos körülmények közé szoríthatja egy új kutatás szerint.

Amennyiben nem sikerül a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előtti korhoz képest 1,5 Celsius-fokban korlátozni, az Egyenlítő két oldalán lévő trópusi égövi területek olyan régiókká válhatnak, melyek már túl vannak az emberi alkalmazkodóképesség határain - olvasható a tanulmányt szemléző The Guardian online kiadásában.

Így válnak élhetetlenné a trópusok

Az ember testhőt szabályozó képessége a környező levegő hőmérsékletétől és páratartalmától függ. Az emberi test maghőmérséklete viszonylag stabilan 37 Celsius-fokon marad, míg a bőr hűvösebb, hogy a test belső részeiből a hőt elvezesse. Bizonyos hőmérséklet és páratartalom felett azonban a bőr hőmérséklete megemelkedik, és nem képes hűteni a testet, aminek halálos következményei lehetnek.

- Ha túl magas a páratartalom, testünk nem képes hűteni magát izzadás révén. Ezért olyan fontos a páratartalom figyelembe vétele egy adott hőmérsékletű helyszín élhetőségének vizsgálatakor. A magas maghőmérséklet veszélyes vagy akár halálos is lehet - mondta Csang Ji, a Princeton Egyetem kutatója, a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent kutatás vezetője.

Melegebb hőmérsékleten a testünk hűtése azonban kizárólag a bőr felszínén keletkező izzadságcseppek elpárologtatásával lehetséges. A lehető legalacsonyabb hőmérsékletet, amelyet víz párologtatásával a levegő adott körülményei között el lehet érni, wet bulb hőmérsékletnek - WBT - hívjuk. Százszázalékos relatív páratartalom esetén a WBT hőmérséklete megegyezik a levegő hőmérsékletével, mivel több víz nem párologhat el, ezért hűteni sem lehetséges így.

A cikk az ajánló után folytatódik

Ha a hőmérséklet és a relatív páratartalom kombinációja elér egy bizonyos szintet, akkor a test az izzadással már nem képes megfelelően lehűlni. Különösen akkor, ha a test fizikailag aktív, nagyon sok felesleges hőt termel, amelyet nem tud leadni rossz WBT-körülmények között, ez pedig gyorsan hőgutához, akár halálhoz is vezethet.

A világ hőmérsékletének emelkedését 1,5 Celsius-fokban kell korlátozni ahhoz, hogy elkerüljék a trópusi területek 35 Celsius-fokos WBT fölé emelkedését, ez ugyanis már káros az emberi szervezet számára. Azért hívják wet bulbnak, vagyis nedves izzónak ezt a hőmérsékletet, mert kiszámításához a hőmérő higanyt tartalmazó üveggömböcskéjét nedves szövetbe burkolták, így utánozva az emberi szervezet bőrön keresztül folyó párologtatását és hűtését.

A trópusokon az 1,5 Celsius-fokos határ alatt is veszélyes körülmények alakulhatnak ki, a tanulmány ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy egyfokos WTB-növekedésnek olyan káros egészségügyi hatásai lehetnek, mint több Celsius-foknyi hőmérséklet-emelkedésnek. A világ népességének mintegy 40 százaléka él trópusi országokban, az arány azonban a globális populáció felét is elérheti 2050-re, mivel a régióban többnyire fiatalok élnek.

Fotók: Getty Images

Ennyit változott az Északi-sarkvidék 28 év alatt

A következő képpárok mindegyikén felül a néhány évtizeddel korábbi - többnyire ’80-as évekbeli -, alul a jelenlegi állapot látható. Az 1970-es évek vége óta évente mintegy 12%-os jégveszteség figyelhető meg a Jeges-tengeren.

Ezt is szeretjük