Jön az év leghosszabb napja: idén máshogy esik a nyári napforduló, mint tavaly

Az év legrövidebb éjszakája vár ránk szombaton: itt a nyári napforduló. A naphoz sokféle csillagászati érdekesség és hagyományos népszokás kapcsolódik. De vajon miért esik idén 20-ára, amikor tavaly 21-én volt? És miért Szent Iván éjjelét tartják a legrövidebbnek, ha arra csak napokkal később kerül sor?

Amióta az emberiség figyeli a csillagokat és a nap járását, azóta ismerjük a csillagászati év két sarokpontját, a nyári és a téli napfordulókat. Ilyenkor változik a napszakok hosszabbodásának a trendje: míg karácsony után egyre több időt tölthetünk világosban, június végétől rendre egy kicsivel később kel, és korábban nyugszik le a nap. De mi az oka, hogy évente más napra eshet a napforduló?

A naptári és a csillagászati év különbsége

– A hétköznapi életben használt naptári év alapesetben pontosan 365 napig tart. A csillagászati év - vagyis az az idő, ami alatt a Föld egyszer megkerüli a Napot - ennél valamivel hosszabb, 365 nap és körülbelül 6 óra. A különbséget négyévente a szökőnapok korrigálják - mondta Mosoni László, a Kaposvárhoz közeli Zselici Csillagpark vezetője.

- Emiatt azonban a napforduló időpontja is változik. Szökőévek utáni években 6-6 órával későbbre tolódik, majd négy év elteltével 18 órával korábbra kerül. Így míg tavaly 21-én késő délután volt, idén, mivel 2020 szökőév, már 20-án éjfél előtt bekövetkezik a napforduló - magyarázta a szakember.

Így vált el a napforduló a nyárközéptől

Szintén a naptár az oka annak, hogy elvált egymástól a csillagászati jelenség és ünnepe. Az év legrövidebb éjszakája ősidők óta különleges, hiedelmekben gazdag nap volt. Természetesen a kereszténység is magába olvasztotta: Keresztelő Szent János születésére emlékeznek ekkor a hívek.

A dátumot még a régi, római naptár alapján tették június 24-ére, ami a maga idejében pontos volt. A későbbi naptárreformok következtében azonban elvált a csillagászati jelenség tényleges időpontjától. Így a napforduló rendre több nappal megelőzi a magyarul Szent János szláv nevéből Szent Iván-éjként, más európai nyelvekben pedig egyszerűen csak nyárközépként ismert ünnepet.

Szent Iván éjjele és a tűz

Szent Iván éjjelének népszokásai Európa-szerte többnyire a tűzhöz kapcsolódnak, ami az élet és a világosság győzelmét szimbolizálta a halál és a sötétség felett. A magyar falvakban is máglyát gyújtottak ekkor, körülötte énekeltek, táncoltak, a bátrabbak pedig át is ugrották - többnyire a lányok, de helyenként a legények is.

Sokszor órákon keresztül dalolták a párosító nótákat, innen a mondás, hogy hosszú, mint a szentiváni ének. Voltak praktikák szerelmi, egészségi jóslásra, és a nap időjárásából következtettek a várható termésre. A tűzbe dobott almának gyógyító hatást tulajdonítottak, az ajtóra kötött mezeivirág-koszorúról pedig úgy tartották, megvédi a házat a tűztől, valamint elűzi a boszorkányokat és a kísérteteket.

Kiemelt kép: Getty Images

A történelem leghíresebb boszorkányai

A történelem során rengeteg boszorkánynak kikiáltott asszony pusztult el máglyán. Sokan közülük valóban ármánykodtak, és mérget kevertek, gyilkosságot követtek el, a legtöbben azonban csak sima gyógyítók voltak, vagy éppen jósoltak.

• napforduló
• hagyomány
• babona
• hiedelem
• érdekességek a világból
• június
• nyár
• Terasz