Ha ennél kevesebbet keresel, komoly bajban vagy
Egyre többen és egyre durvábban szegényednek el itthon.
Magyarországon egyre inkább nő a szegénység és a társadalmi kirekesztettség veszélye. Százezerrel többen vannak ma ennek kitéve, mint tavaly, miközben Szlovákia és Csehország javítani tudott ezen a téren. Azok száma is egyre nő, akik képtelenek fizetni tartozásaikat vagy éppen egy váratlan kiadást. A minimálbér már nem elég.
Minimálbérrel is bajban lehetsz
Tavaly óta százezerrel nőtt azon magyarok száma, akik a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség veszélyének vannak kitéve. Ez azt jelenti, hogy ma már 3,3 millió magyarnak van reális esélye a lecsúszásra. Míg 2008-ban még csak a hazai társadalom 28,2%-a volt ebben a helyzetben, ma már 33,5%-ról mondható ez el - számolt be a megdöbbentő adatokról a Napi.hu, az Eurostat felmérésére hivatkozva.
A szegénységi kockázat nem egyenlő magával a szegénységgel, vagy a szegénységi küszöbbel, melyről már mi is írtunk korábban. Az Eurostat a szegénységi kockázatot úgy határozza meg, hogy az adott ország béreinek középértékét veszi. Aki ennek 60%-át nem éri el, azt az elszegényedés fenyegeti.Magyarországon a jelenlegi átlagbér nagyjából bruttó 230 ezer forint környékén mozog, ám a medián kereset - amivel az Eurostat számolt - ennél valamivel kevesebb, hiszen ez nem az átlagot, hanem a számtani közepet jelzi. Ez pedig azt jelenti, hogy a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázata hazánkban azokat is érinti, akik minimálbért keresnek, hiszen nagyjából a bruttó 100 ezer forint lehet a mediánbér 60%-a.
Litvánia és Lettország hasonló cipőben jár mint mi, Romániában és Bulgáriában azonban jóval rosszabb a helyzet, utóbbi országban a szegénységgel fenyegetettek aránya közel 50%. Csehország és Szlovákia azonban folyamatosan javít. Északi szomszédunknál 20% alatti a szegénység veszélyének kitettek aránya, míg Csehországban már 15% alá kúszott a mutató.

Érzelmek logikája - Hogyan vannak jelen az érzelmek a logikus gondolkodásban?
A Femina Klub novemberi vendége Dr. Mérő László matematikus, pszichológus lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya az érzelmek és az elme bonyolult viszonyáról beszélget. Körbejárjuk, mit jelent valójában az érzelmi intelligencia, megismerjük az érzelmek szerkezetét, és hogyan alkalmazhatjuk a felismeréseinket mindennapi problémáink megoldásában is.
Pontos részletek az estről itt olvashatók: femina.hu/feminaklub
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2023. november 6. 18 óra
Helyszín: Thália Színház
Promóció
Egyre több embernek luxus a téli fűtés
Hazánkban nemcsak a szegénység veszélyének kitettek, de a depriváltak aránya is folyamatosan nő. 2013-ban már 2,6 millióan, tehát 26,8% volt depriváltnak mondható. E kifejezéssel azokat jelöljük, akiknek gondot okoz a hiteltörlesztés, egy váratlan kiadás, akiknek nincs telefonjuk, mosógépük, televíziójuk és autójuk, gondjai adódnak a megfelelő táplálkozással és a lakás fűtésével. Ezekből három tétel is elég ahhoz, hogy valakit a depriváltakhoz soroljon a statisztika.
Magyarországon az sem mindegy, az ország melyik részén él valaki. A szegénység az Alföldön és Észak-Magyarországon a legfenyegetőbb, míg a Dunántúlon jelent kisebb problémát.
Van ugyanakkor olyan mutató is az Eurostat felmérésben, amelyben nem rontott Magyarország. Azok aránya, akik kénytelenek más háztartásokkal osztozni a mellékhelyiségen, hazánkban mindössze 4,8%, miközben 2005-ben még közel kétszer ennyi volt e szám. Fürdőkád és zuhany nélküli lakásban 4%-unk él, mely szintén előrelépés a 2005-ös 7,7%-hoz képest.
Hiába települnek be üzemek, sokan kivonulnak az országból. Így a munkanélküliség sem csökken jelentősen. Nézd meg, miket adott át a miniszterelnök az utóbbi időben!
- szegénység
- fizetés
- belföld
- statisztika
- magyarország
- dunántúl
- alföld
- gazdaság
- nyomor
- eurostat
- pénz és munka
- Terasz
OLVASD EL EZT IS!
- budapest
- miskolc