Ha ennél kevesebbet keresel, komoly bajban vagy
Tombol a szegénység
Egyre többen és egyre durvábban szegényednek el itthon.
- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik

- KRESZ-tábla-kvíz: tudod, melyik a várakozni tilos tábla? Teszteld tudásodat!
- Dér Heni gyönyörű menyasszony volt: különleges ruhában ment férjhez
- 16 éves lett Deustch Anita és Kinizsi Ottó nagyobbik lánya: Emma gyönyörű tini
- 10 kép Észak-Koreából, amiért kitiltást kapott a fotós – Ezt az arcát senki nem láthatja az országnak
- 122 éves koráig élt a francia asszony: különös képeken mutatjuk hosszú életét
Magyarországon egyre inkább nő a szegénység és a társadalmi kirekesztettség veszélye. Százezerrel többen vannak ma ennek kitéve, mint tavaly, miközben Szlovákia és Csehország javítani tudott ezen a téren. Azok száma is egyre nő, akik képtelenek fizetni tartozásaikat vagy éppen egy váratlan kiadást. A minimálbér már nem elég.
Minimálbérrel is bajban lehetsz
Tavaly óta százezerrel nőtt azon magyarok száma, akik a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség veszélyének vannak kitéve. Ez azt jelenti, hogy ma már 3,3 millió magyarnak van reális esélye a lecsúszásra. Míg 2008-ban még csak a hazai társadalom 28,2%-a volt ebben a helyzetben, ma már 33,5%-ról mondható ez el - számolt be a megdöbbentő adatokról a Napi.hu, az Eurostat felmérésére hivatkozva.
A szegénységi kockázat nem egyenlő magával a szegénységgel, vagy a szegénységi küszöbbel, melyről már mi is írtunk korábban. Az Eurostat a szegénységi kockázatot úgy határozza meg, hogy az adott ország béreinek középértékét veszi. Aki ennek 60%-át nem éri el, azt az elszegényedés fenyegeti.Magyarországon a jelenlegi átlagbér nagyjából bruttó 230 ezer forint környékén mozog, ám a medián kereset - amivel az Eurostat számolt - ennél valamivel kevesebb, hiszen ez nem az átlagot, hanem a számtani közepet jelzi. Ez pedig azt jelenti, hogy a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázata hazánkban azokat is érinti, akik minimálbért keresnek, hiszen nagyjából a bruttó 100 ezer forint lehet a mediánbér 60%-a.
Litvánia és Lettország hasonló cipőben jár mint mi, Romániában és Bulgáriában azonban jóval rosszabb a helyzet, utóbbi országban a szegénységgel fenyegetettek aránya közel 50%. Csehország és Szlovákia azonban folyamatosan javít. Északi szomszédunknál 20% alatti a szegénység veszélyének kitettek aránya, míg Csehországban már 15% alá kúszott a mutató.
Egyre több embernek luxus a téli fűtés
Hazánkban nemcsak a szegénység veszélyének kitettek, de a depriváltak aránya is folyamatosan nő. 2013-ban már 2,6 millióan, tehát 26,8% volt depriváltnak mondható. E kifejezéssel azokat jelöljük, akiknek gondot okoz a hiteltörlesztés, egy váratlan kiadás, akiknek nincs telefonjuk, mosógépük, televíziójuk és autójuk, gondjai adódnak a megfelelő táplálkozással és a lakás fűtésével. Ezekből három tétel is elég ahhoz, hogy valakit a depriváltakhoz soroljon a statisztika.
Magyarországon az sem mindegy, az ország melyik részén él valaki. A szegénység az Alföldön és Észak-Magyarországon a legfenyegetőbb, míg a Dunántúlon jelent kisebb problémát.
Van ugyanakkor olyan mutató is az Eurostat felmérésben, amelyben nem rontott Magyarország. Azok aránya, akik kénytelenek más háztartásokkal osztozni a mellékhelyiségen, hazánkban mindössze 4,8%, miközben 2005-ben még közel kétszer ennyi volt e szám. Fürdőkád és zuhany nélküli lakásban 4%-unk él, mely szintén előrelépés a 2005-ös 7,7%-hoz képest.
Hiába települnek be üzemek, sokan kivonulnak az országból. Így a munkanélküliség sem csökken jelentősen. Nézd meg, miket adott át a miniszterelnök az utóbbi időben!
OLVASD EL EZT IS!

- budapest
- miskolc