Ha ennél kevesebbet keresel, komoly bajban vagy

Magyarországon egyre inkább nő a szegénység és a társadalmi kirekesztettség veszélye. Százezerrel többen vannak ma ennek kitéve, mint tavaly, miközben Szlovákia és Csehország javítani tudott ezen a téren. Azok száma is egyre nő, akik képtelenek fizetni tartozásaikat vagy éppen egy váratlan kiadást. A minimálbér már nem elég.

Minimálbérrel is bajban lehetsz

Tavaly óta százezerrel nőtt azon magyarok száma, akik a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség veszélyének vannak kitéve. Ez azt jelenti, hogy ma már 3,3 millió magyarnak van reális esélye a lecsúszásra. Míg 2008-ban még csak a hazai társadalom 28,2%-a volt ebben a helyzetben, ma már 33,5%-ról mondható ez el - számolt be a megdöbbentő adatokról a Napi.hu, az Eurostat felmérésére hivatkozva.

A szegénységi kockázat nem egyenlő magával a szegénységgel, vagy a szegénységi küszöbbel, melyről már mi is írtunk korábban. Az Eurostat a szegénységi kockázatot úgy határozza meg, hogy az adott ország béreinek középértékét veszi. Aki ennek 60%-át nem éri el, azt az elszegényedés fenyegeti.

Magyarországon a jelenlegi átlagbér nagyjából bruttó 230 ezer forint környékén mozog, ám a medián kereset - amivel az Eurostat számolt - ennél valamivel kevesebb, hiszen ez nem az átlagot, hanem a számtani közepet jelzi. Ez pedig azt jelenti, hogy a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázata hazánkban azokat is érinti, akik minimálbért keresnek, hiszen nagyjából a bruttó 100 ezer forint lehet a mediánbér 60%-a.

Litvánia és Lettország hasonló cipőben jár mint mi, Romániában és Bulgáriában azonban jóval rosszabb a helyzet, utóbbi országban a szegénységgel fenyegetettek aránya közel 50%. Csehország és Szlovákia azonban folyamatosan javít. Északi szomszédunknál 20% alatti a szegénység veszélyének kitettek aránya, míg Csehországban már 15% alá kúszott a mutató.

Egyre több embernek luxus a téli fűtés

Hazánkban nemcsak a szegénység veszélyének kitettek, de a depriváltak aránya is folyamatosan nő. 2013-ban már 2,6 millióan, tehát 26,8% volt depriváltnak mondható. E kifejezéssel azokat jelöljük, akiknek gondot okoz a hiteltörlesztés, egy váratlan kiadás, akiknek nincs telefonjuk, mosógépük, televíziójuk és autójuk, gondjai adódnak a megfelelő táplálkozással és a lakás fűtésével. Ezekből három tétel is elég ahhoz, hogy valakit a depriváltakhoz soroljon a statisztika.

Magyarországon az sem mindegy, az ország melyik részén él valaki. A szegénység az Alföldön és Észak-Magyarországon a legfenyegetőbb, míg a Dunántúlon jelent kisebb problémát.

Van ugyanakkor olyan mutató is az Eurostat felmérésben, amelyben nem rontott Magyarország. Azok aránya, akik kénytelenek más háztartásokkal osztozni a mellékhelyiségen, hazánkban mindössze 4,8%, miközben 2005-ben még közel kétszer ennyi volt e szám. Fürdőkád és zuhany nélküli lakásban 4%-unk él, mely szintén előrelépés a 2005-ös 7,7%-hoz képest.

Hiába települnek be üzemek, sokan kivonulnak az országból. Így a munkanélküliség sem csökken jelentősen. Nézd meg, miket adott át a miniszterelnök az utóbbi időben!

• szegénység
• fizetés
• belföld
• statisztika
• magyarország
• dunántúl
• alföld
• gazdaság
• nyomor
• eurostat
• pénz és munka
• Terasz