4 megbocsáthatatlan bűn, amit a nők ellen elkövetnek

A nemek egyenlőtlensége évezredes probléma. Az ENSZ felmérése szerint a világon egymilliárd analfabéta él - a Föld lakossága 6,5 milliárd ember -, akiknek csaknem kétharmada nő, 130 millió gyerek pedig, akik közül 90 millió lány, semmilyen iskolába nem jár. A tudatlanság a civilizáció legfőbb ellensége, egyben a nők ellen naponta elkövetett erőszakos cselekedetek elsődleges kiváltó oka.

Így lehet, hogy évente több millió leánygyermeket csonkítanak meg embertelen rítusok alapján, a vallási fanatizmus és az elvakult erkölcsi nézetek szellemében. Az embertelen rituálék a hagyományokból táplálkoznak, és öröklődnek generációról generációra, melynek következtében még ma is nők tömegei válnak az elvakult szokások áldozataivá.

Örök hűséget fogadva - megcsonkítva

A klitorisz kivágása a mai napig bevett szokás a harmadik világ országaiban, többek között Etiópiában, Egyiptomban, Szudánban, Szomáliában, Nyugat-Ázsiában, Indiában, a Maláj Szigeteken, egyes ausztrál törzseknél, továbbá Brazíliában és Mexikóban, valamint néhány megszállott iszlám szektánál.
Az itt élő szokásnak megfelelően a lányok csiklóját kisgyermekkorukban zsilettpengével vagy késsel kimetszik, és végigvágják a nagy szeméremajkakat is - különböző imák mormolása közepette. Orvos rendszerint nincs jelen a szertartás alatt, szakembert kizárólag végső esetben keresnek fel, többnyire akkor, ha fennáll az elvérzés veszélye. Kelet-Afrikában a szeméremajak kimetszésén kívül a csikló végét is kivágják, vagy az egész csiklót leégetik, lecsípik.

A szüzesség megőrzése

Egyes vélemények szerint a női nemi szerv csonkítása biztosítja a lányok tisztaságát, szüzességük és hűségük megőrzését a leendő férjek számára. Más magyarázatok szerint egyszerű férfihiúság áll a jelenség hátterében: a megcsonkított csiklójú lányok, asszonyok ugyanis így kevésbé kívánják a szexuális életet, kisebb hát az esélye, hogy félrelépnek.

Torz szépségideál: a lótuszláb

A lótuszlábak hosszú évszázadokon át a szépség és az erotika megtestesítői voltak Kínában. Ma már a kínai törvények is tiltják, ennek ellenére az elzárt közösségekben ma is felbukkanhat egy-egy eset.

A lótuszlábak tulajdonképpen megnyomorított lábfejek, a nyomorítással járó borzasztó fájdalmat pedig a lányoknak öt-nyolc éves koruktól egészen 15 éves korukig kellett elviselniük - a következményekről nem is beszélve. A 10 centiméteres, azaz 17-es méretű arany lótuszlábfej elérése érdekében - a nagylábujjat szabadon hagyva - a négy lábujjat gyakran kővel összetörve, a lábujjkörmökkel lefelé a talp alá gyűrték, majd vászoncsíkokkal szorosan lekötötték.A kötést mindennap szorosabbra húzták, ami nemcsak embertelen fájdalmat, de vérkeringési problémákat, később üszkösödést okozott, rosszabb esetben halállal is végződhetett.

Ha valaki lótuszlábú nőt vett feleségül, annak kevésbé kellett aggódnia a nő esetleges hűtlenkedése miatt, hiszen az elkötött lábú asszonyok képtelenek voltak egyedül közlekedni. Kísérettel is csak nagyon rövid távot tudtak megtenni, így életük jelentős részét otthonukban, a férjeik oldalán töltötték.

Zsiráfnyak, a szépség jegyében

A zsiráfnyakú nők, akik nyakát gyermekkoruktól kezdve nyújtják fém karikák használatával, elsősorban a Thaiföld és Mainmar – Burma - területén élő Karen népcsoporthoz tartozó Padaung törzsből származnak. A nyakspirál viseletéhez számos mítosz fűződik. Az egyik szerint a spirál megóvja viselőjét a tigrisharapástól, más legendák pedig úgy tartják, a nők azért kezdték el hordani, mert így kevésbé voltak vonzóak a rabszolga-kereskedők szemében. A leggyakoribb magyarázat azonban ennek éppen ellenkezőjét állítja: az extra hosszú nyak ugyanis állítólag a szépség és gazdaság jelképe, viselője jobb férjet kaphat magának, mint anélkül. Annak, hogy a hagyomány még napjainkban is él, egészen prózai oka van: vonzza a Thaiföldre látogató turistákat.

Fémkarikák a pubertáskor kezdetétől

A spirált a pubertáskor előtt kezdik viselni a lányok, a nyakra tekert karikák száma pedig az évek múlásával nő - súlyuk felnőttkorban elérheti a 4-5 kg-ot is.

A nehéz fémspirál lenyomja a kulcscsontot és a felső bordákat, amelynek hatására a kulcscsont is a hosszú nyak részének tűnik. Törzsi szokás szerint a házasságtörést a nyakék eltávolításával büntetik. A hosszú évek során a spirál viselőjének nyakizmai teljesen elgyengülnek, így az eltávolítást követően a nő egész életére ágyhoz lesz kötve.

Szati, avagy a modern kor máglyája

A hajdanán szent iszonyatként emlegetett barbár indiai szokás, a szati névvel illetett önkéntes máglyahalál ma már tiltott, ennek ellenére még most is akad rá példa - korábban leginkább Bengálban, Benáresz környékén és Rádzsasztánban volt szokás. Az indiai életmódkutatók szerint az asszonyok birtoktárgyként kísérték férjeiket a túlvilágra, más kutatók csupán a férfinép féltékenységét látták a feleségek máglyahalála kapcsán: annak megelőzését, hogy az ő haláluk után más élvezze asszonyaik társaságát.

Már kiskorukban belenevelték a lánygyermekekbe az önkéntes máglyahalál eszmei nagyságát. A szati dicsőséget, bátorságot jelentett, és hírnevet hozott az asszonynak, valamint egész családjának.

Úgy hitték ugyanis, hogy férje halála után az önkéntes máglyahalált választó asszony természetfeletti hatalommal bír, pillantása áldásos, tettével üdvöt hoz önmagára és szeretteire. Erre utal a szótári alak is, a szati jelentése: erényes, tiszta nő, tisztességes feleség, hű asszony, illetve aszkétanő.

Fotók: boston.com, library.samford.edu

• nő
• jogok
• külföld
• érdekességek a világból
• Terasz