A viktoriánus korszakban sorra zárták az őrültek házába a nőket: a hajadonság és a fáradékonyság is elegendő ok volt
A férjnek vagy apának egyetlen szavába került, és engedetlen feleségét vagy lányát az őrültek házában tudhatta.
Az 1800-as évek közepe-vége között az elmegyógyintézetekben túlnyomórészt nőket kezeltek, akik nem ritkán különböző kétes indokok miatt kerültek a korabeli pszichiáterek kezelése alá.
A viktoriánus korszakban praktizáló elmeorvosok a nők viselkedésének megregulázását is hivatottak voltak végrehajtani, bár ebben az időszakban még elterjedt nézetnek számított, hogy a pszichénél beindulhat az öngyógyítás folyamata. Tehát gyakorlatilag egészségügyi intézménynek álcázott börtönként funkcionáltak az akkori tébolydák. Ekkor terjedt el a „mad-doctor” kifejezés is, mely magyarul a „dilidoktort” jelenti.
Nők az őrültek házában
A 18. század végén és a 19. században sarkalatos elképzelések uralkodtak arról, hogy egy nőnek valójában hogyan illene viselkednie, és ezektől a sztereotípiáktól a mai napig nem sikerült teljesen megszabadulni. Nem ritkán azokat nevezték őrültnek, akik mindössze a társadalmi normáknak nem feleltek meg, de az erőszakosság, gyilkosság vádjával is bekerülhettek ide, sokszor kvázi koncepciós perek segítségével.
Volt rá példa, hogy egy nő végzett az erőszaktevő rokonával, és annak ellenére, hogy csak önvédelemből tette, nem áldozatként tekintettek rá, de még csak nem is előre megfontolt gyilkossággal vádolták, hanem őrültnek bélyegezték, és a tébolydába került.
Grace Marks pedig egy volt a legelső páciensek között, akit a torontói tébolydában kezeltek, és feltehetően olyan gyilkossággal vádolták meg az akkor még csak 16 éves lányt, amit vajmi kevés eséllyel követhetett el. Harminc évet töltött az őrültek házában.
A kezelések gyanánt székhez kötözték őket, vagy üres szobájukba zárták, és úgy hagyták napokig, esetleg elektrosokk-terápiában részesítették, vagy különböző alantas munkákat osztottak ki nekik - viszonylag kevés feljegyzés maradt fenn ebből a korszakból, nehéz felsorolni, pontosan milyen „gyógymódokat” próbálhattak ki betegeiken orvosaik. Annyi bizonyos, hogy szabad kezet kaptak bármilyen terápia elvégzésére.
Felbérelt elmedoktorok
Ebben az időben férjek, apák, testvérek akár fel is béreltek pszichiátereket, hogy kivizsgálják feleségeik, lányaik, testvéreik abnormális viselkedését. Gyakorlatilag bármilyen gyanú miatt kihívhatták a doktorokat, ha fáradékony, kimerült volt a nő, ha túlképzett volt, ha premenstruális szindrómában szenvedett, ha maszturbált, ha még hajadon volt. Csak ritkán esett szó bármilyen tényleges mentális, pszichés zavarról. A kegyetlen, megalázó procedúra mindössze a nők élete és a teste feletti teljes kontroll megszerzéséről szólt.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Olyanra is volt példa, hogy a feleség mindössze nem ugyanazt a vallási felekezetet követte, mint férje, aki titokban egy inkognitóban lévő elmegyógyásszal megvizsgáltatta őt. Természetesen a férfi oldalára állt a szakember, és őrültnek titulálta a nőt, aki az Illinois Állami Kórházba került, és három évig raboskodott az elmegyógyintézetben, majd utána még évekig férje lakásában, az egyik szobába zárva élt elszeparáltan.
Az elmeorvos szerint pszichés zavarra utalt, hogy nem akart vele kezet fogni. Egyébként felesleges volt bármilyen indokot is találniuk arra, hogy őrültek házába csukassák a nőt, mivel az akkori illinois-i törvényekben nem szerepelt, hogy a férjnek bizonyítania is kell a felesége mentális betegségét ahhoz, hogy intézménybe küldje.
A legtöbb nő ilyenkor akár évtizedekre is az elmegyógyintézetek rabja maradt, tehát több száz komoly pszichés zavarral küzdő, olykor veszélyes, agresszív emberrel kellett egy fedél alatt élniük. Bizonyos esetekben pedig saját otthonaikban elzártan éltek egy szobában. Valójában több ezer tébolydába került, mentálisan ép nőről nem lehet tudni, mi történhetett vele ebben az időszakban.
Egy dolgot változtatott az elmegyógyintézeti portrékon
Elképesztő emberi közelségbe hozta a képekkel a kínok kínját megélő, 1800-as évekbeli, elmegyógyintézeti lakókat.
Egy dolgot változtatott az elmegyógyintézeti portrékon: életre keltek a régi képek
Nézegess képeket!
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!