Van még igény a független médiára? Meglepő, melyik magyar hatóság tette fel ezt a kérdést

A médiarendszer kétosztatúságának gyökerei a rendszerváltozásig nyúlnak vissza, és a közéletben ma már mindenki a saját közönségéhez beszél – ez is elhangzik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új podcast-sorozatában, amely a szólás- és sajtószabadság átfogó, sokoldalú megközelítését mutatja be közérthető formában. Az első adásban Koltay András, az NMHH és a Médiatanács elnöke Lampé Ágnes újságíróval és Exterde Tibor műsorvezetővel vitatja meg a szólásszabadság örök és éppen aktuális kérdéseit.

Kiderül, hogy mit szabad mondani a neten

Az NMHH új podcast-sorozata arra keresi a választ, hogy hol húzódnak a szólás- és sajtószabadság jogi határai, és ezek mennyiben esnek egybe azokkal a társadalmi normákkal, amelyek arra vonatkoznak, hogy ki mit és hogyan mondhat. A sorozat nyitóadásában hangsúlyosan esik szó arról, hogy mi tekinthető ma médiának, és hogyan változtatta meg a technológia az újságírást.

A beszélgetésből kiderül, hogy Lampé Ágnes a mai magyar médiarendszert kétosztatúnak tartja, mivel a politikusok leginkább csak a saját közönségüket szólítják meg, és az újságírók legtöbbször nem szembesíthetik őket a közérdekű ügyekkel.

- Nem lehet úgy tájékoztatni, ha az újságíró csak bársonyos kérdéseket tesz föl, hiszen így kizárólag egy bizonyos szempont kerül elő – fogalmaz Lampé Ágnes. Koltay András szerint a médiarendszer kétosztatúságának gyökerei a rendszerváltozásig nyúlnak vissza. Annak, hogy a közéletben mindenki a saját közönségéhez beszél, az az oka, hogy „törzsi szekértáborokra” kezd szakadni a társadalom, amelyben csak átkiabálni lehet a másik táborhoz, de beszélgetni vagy megérteni a másik gondolkodásmódját már nem.

- Én úgy érzékelem, hogy a média ezt leköveti, de nemcsak elszenvedője ennek, hanem maga is részese – teszi hozzá az NMHH elnöke.

A médiarendszer megosztottságára reflektálva Lampé Ágnes az adásban felveti a működési feltételek kérdését is: „sok sajtóorgánum azért tud nehezen vagy másképp működni, mert teljesen más feltételrendszerrel kell fennmaradnia” – hangsúlyozza az újságíró.

A beszélgetés amellett, hogy keresi a média és a politika feszült viszonyának okait, kitér arra is, hogy lehet-e különbséget tenni újságírók és propagandisták között, valamint arra, hogy van-e még piaci igény a független médiára és a minőségi újságírásra. Koltay András szerint a jogi szabályozás nem tekinthető csodaszernek, már csak azért sem, mert szükségképpen önkorlátozó.

- Egy médiahatóság vagy egy médiatörvény nem alkalmas arra, hogy ezeket a kérdéseket megnyugtatóan rendezze. Pontosan azért, mert nem akar olyan szabályokat előírni, amelyek a sajtószabadságba aránytalanul avatkoznának be, és az európai sajtószabadság-felfogás sem teszi ezt lehetővé – emlékeztet az NMHH elnöke.

A podcast-sorozat első adásában a média és a kultúra kapcsolódásáról is elmondják véleményüket a beszélgetőpartnerek. Koltay András ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy „a médiát minden csalódásom vagy kritikám ellenére is a kulturális szolgáltatások körébe sorolom. Elemi érdekünk, hogy fennmaradjon”.

A most induló podcast-sorozat további adásai azokat a határterületeket érintik, amelyeken a szólásszabadság joga korlátozásokba ütközhet: szóba kerül a különböző személyhez fűződő és közösségeket érintő jogok sérelme, és egyebek mellett megtudhatjuk azt is, hogy közszereplők-e a celebek, illetve meddig mehetnek el egymás becsmérlésében a felek egy politikai kampányban.

Az NMHH podcast-sorozata – a korábbiakhoz hasonlóan – elérhető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság YouTube-, Spotify- és Apple Podcasts-csatornáján.

Fotók: Getty Images

• szólás- és sajtószabadság
• internet
• online
• nmhh
• törvény
• jog
• cenzúra
• Terasz