Nincs magyarázata a tudománynak a rejtélyes leletekre

Minél jobban fejlődik a technika, annál nagyobb lehetőség nyílik a kutatók számára a múlt felfedezésére. A modern eszközökkel ma már jóval könnyebben képesek megállapítani a régészeti leletek korát, az évszázadok alatt felhalmozott ismeretek pedig szintén segítik a tudományt számos, korábban megmagyarázhatatlannak tűnt rejtély megfejtésében.

Létezik azonban néhány rejtélyes lelet, melyek előtt a gazdag ismeretek és a modern eszközök dacára is értetlenül állnak a kutatók.

A phaisztoszi korong

Az egyik ilyen rejtélyes leletet Krétán, az Iraklioni Régészeti Múzeumban őrzik. A phaisztoszi korong 1908-ban került elő Krétán egy, a Hagia Triada közelében lévő, a Santorini által betemetett templon alagsorából. Keletkezésének pontos dátumát sokáig vita övezte, egyesek az időszámításunk előtti 1600 és 1800 közé helyezték, mások ennél fiatalabbnak vélték. A legelfogadottabb keletkezési dátum az időszámításunk előtti 14. század.

Az agyagból készült, 15 centi átmérőjű tárgyon szimbólumok láthatók, melyeket vélhetően előre elkészített pecsétekkel rögzítettek a korongon, spirális alakban, kívülről befelé haladva. 241 szimbólumot tartalmaz, melyek 45 egyedi jelet foglalnak magukba. Utóbbiakat keskeny vonalakkal 18 részre osztották. A szimbólumokat és jeleket számos más régészeti lelettel összehasonlították, de teljes egyezést nem találtak.

Hasonló jeleket viszont igen, többek között a Hagia Triada melletti templon falán, egy krétai város melletti barlangból előkerült baltán, valamint a Mallia városban talált oltárkőn.

A dél-afrikai fémgolyók

A Dél-Afrikában talált különös fémgolyók előtt szintén értetlenül állnak a kutatók. Az egyedi leletekre az 1900-as évek második felében bukkantak dél-afrikai bányászok, ráadásul több száz golyót hoztak a felszínre. A leletek azért is nagyon különlegesek, mert olyan üledékes rétegben találták őket, melynek kora nagyjából 2,8 milliárd év. Ekkor a Föld még nem volt tele élettel: csak kezdetleges élőlények éltek rajta. Ennek ellenére természetesen előfordulhat az, hogy szabályos fémgömbök keletkezzenek, a kérdés az, hogy a dél-afrikai fémgolyókra hogyan kerülhettek minták és rovátkák.

A mindössze két-három centiméter átmérőjű golyók egy részén ugyanis barázdák láthatók: három párhuzamos vonal, pontosan középen, mintha az Egyenlítőt szimbolizálnák.

A golyók alapvetően két kategóriára oszthatók: van közöttük kékes árnyalatú, fémből készült fehér foltokkal, illetve vájt típus, szivacsos jellegű, fehér anyaggal a belsejében. Hogy hogyan keletkezhettek, mi célt szolgálnak, és honnan kerültek elő pontosan, máig nem tudják.

Az Ica-kövek

A furcsa, folyami kövekhez hasonló leleteket 1961-ben találták a perui Ica tartományban, Ica városától nagyjából 40 kilométerre. A hely indián település volt, és számtalan inka sírt is találni itt, a kövek éppen emiatt furcsák: olyan állatokat, például dinoszauruszokat, embereket és életjeleneteket ábrázolnak, melyek sem az indián, sem az inka kultúrához nem kapcsolhatók.

A kövek rejtélye számos neves gyűjtő és kutató figyelmét keltette fel - voltak, akik egészen a rabjává váltak a tanulmányozásuknak. Közéjük tartozott Dr. Javier Cabrera Darquera is, aki 1966-ban szeretett bele a leletekbe, és hatalmas gyűjteményt halmozott fel belőlük. Ma már több mint 30 ezer ilyen követ tartanak számon, ám még mindig nem tudták megfejteni eredetüket, és azzal kapcsolatban is eltérőek a vélemények, hogy hogyan kerülhettek rájuk olyan rajzok, melyek együtt ábrázolnak 65 millió évvel ezelőtt élt dinoszauruszokat emberekkel.

A kövek között olyan is van, melyen felfedezhetők a kontinensek, ám nem a jelenlegi helyük szerint, hanem a kontinensvándorlás akkori állapotának megfelelően. A köveket máig számos laboratóriumban számos régész és kutató vizsgálta: többen alá is támasztották az eredetiségüket, ennek ellenére sokak hiszik, hogy csak hamisítványok.

Fotók: photoworld.toya.net.pl, bcvideo.com, jseaward.co.uk.

• tudomány
• kutatások
• rejtélyes esetek
• érdekességek a világból
• Terasz