Tovább nőtt a cigányság létszáma, a magyaroké viszont csökkent
A magyarországi nemzetiségek létszáma másfélszeresére nőtt, derül ki a népszámlálás adataiból.

Ez is érdekelhet

London gyerekkel is felejthetetlen: így tegyük kényelmessé az utat! (x)

Legyél az idei nyár divatdiktátora! (x)

Kellemetlen, gyakori vizelési inger: mit tehetsz ellene? (x)

A nő kétszer (x) - Szeretni kell, és pont.

Kimeríti a testet a kánikula: 4 bevált tipp a gyors felfrissüléshez (x)

beauty and style

Csak 18 éves, de ő készíti a legszebb nyári ékszereket - Képek »

8 frizura, amihez csak egy hajsütő kell: ezerszer dúsabb és nőiesebb így a bob fazon »

Egy borotvareklám, amelyben tényleg szőrösek a nők - Ezen nem kellene meglepődnünk »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Tíz év alatt csaknem másfélszeresére nőtt a 13 magyarországi nemzetiség összlétszáma, 440 ezerről 640 ezerre - ismertette a népszámlálási adatokat Tóth Ágnes kutató az Akadémia kisebbségkutató intézetében tartott előadásán kedden Budapesten.

Egyes kis nemzetiségeknél, mint például a bolgár vagy örmény, még nagyobb arányú a növekedés, miközben a legnagyobb, az összes magyarországi nemzetiség felét kitevő cigányság létszáma is mintegy másfélszeresére, 206 ezerről 316 ezerre emelkedett - derült ki a 2001-es és a 2011-es népszámlálás adatainak egybevetéséből a kutató szerint.

Nemzeti identitás

Az arányok eltolódása részben azzal függ össze, hogy a magyarság létszáma évtizedek óta csökken, részben pedig azzal, hogy a korábbi népszámlálásoktól eltérően immár többféle nemzeti identitást is igyekeznek feltárni a kérdőívek, így például, hogy a kötődés anyanyelvi vagy a családi, baráti körben beszélt nyelv használatához kapcsolódik - mondta a szakember.

A románság több mint kétszeresére növekedése jelentős mértékben a bevándorlás következménye, a mintegy 36 ezer hazai románból több mint tízezer román állampolgárságú.

Az iskolázottságot tekintve elmondható, hogy a cigányság körében csökken a nyolc általánossal sem rendelkezők száma, és nő a nyolc általánost elvégző, valamint az érettségizettek és felsőfokú végzettségűek aránya. Ugyanakkor a szakember hozzátette, hogy az indulóértékek nagyon alacsonyak, ezért a kedvezőtlen arányok a jelenlegi ütemű javulás mellett még évtizedekig fennállhatnak.

Visszatérés a gyökerekhez?

Vékás János kutató szerint a nemzetiségek növekvő arányában megjelenik a disszimiláció - a többségi nemzettől megkülönböztetés - jelensége. Megfigyelhető, hogy azok körében is nőtt a valamilyen értelemben nemzetiséginek tekinthetők száma, akik tíz éve még egyértelműen magyarnak vallották magukat.
A szakember megjegyezte, mindennek hátterében meghúzódhat az is, hogy válságos helyzetekben megnő az igény a gyökerekhez visszatérésre egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

Vékás János megjegyezte, ha azt kérdezik tőlük, mégis hányan vannak egyik vagy másik nemzetiségből Magyarországon, akkor erre ő azt kérdezi milyen vonatkozásban és milyen mértékig. A kizárólagos, fekete-fehér kategóriák egy olyan hatalmi megközelítést jeleznek, amely számára az a fontos, mekkora a nyája.
A szakember szólt arról is, hogy nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magasnak tekinthető a nemzetiségi kérdésekre a válaszadást megtagadók száma, 2011-ben mintegy másfél millióan voltak.

Nem valóságos a statisztika

Vékás János a cigányság korfáját tragikusnak minősítette, mint mondta, alig vannak 50 évesnél idősebbek. Ez egyes afrikai népcsoportokra jellemző, és Európában katasztrofálisnak tekinthető. Ezt a megállapítást többen túlzónak tekintették az előadást követő szakmai vitában, ahol az is felvetődött, hogy a népszavazáson feltett kérdések jelentősen változtak az elmúlt évtizedekben, így nem biztos, hogy a statisztikai adatokból kiolvasható tendenciák valóságos társadalmi folyamatokat jeleznek.

Kettős állampolgárok

A nemzetiségek kapcsán a kettős állampolgárság is fontos kérdés. 2014-től már a külföldön élő, de magyar állampolgársággal rendelkező emberek is szavazhatnak. Nézd meg, mit gondol erről az utca embere!

Kiss Tamás kolozsvári kutató szerint tudományos szempontból meglehetősen problematikusak a két népszámlálás összehasonlításából levont következtetések. A többes kötődés lehet, hogy trendi, pc - azaz politikailag korrekt -, de kevés köze van a társadalmi valósághoz.

A szakember kifogásolta, hogy megcsappant az eltökéltség a lakosság egymást kizáró népcsoportok szerinti kategorizálása iránt, ami igaz, hogy bizonyos mértékig homogenizáló volt, ugyanakkor a valósághoz közelebbi képet adott a nemzetiségi viszonyokról. Magyarország lényegében kulturálisan homogén - szögezte le az erdélyi kutató a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Kisebbségkutató Intézetében.

A KSH reakciója

Kapitány Balázs, a KSH kutatója szerint az újszerű megközelítések célja az lehetett, hogy közelítsenek az adatok a valóságos helyzethez, és minél több kisebbségit - elsősorban romát - fogjon meg a kutatás, de ez a törekvés bizonyos pontokon túllőtt a célon.

Voltak szakemberek, akik egyenesen azt fogalmazták meg, hogy több egymást követő népszámlálás adatai gyakorlatilag egybevethetetlenek, mert olyan jelentős az eltérés a kérdőívek között. A népszámlálás részletes adatai a KSH honlapján bárki számára elérhetőek.

Ezt is szeretjük