Kiadta a lakását, milliókkal károsították meg: hogy kerülhető el az átverés?

Kafkai történetbe csöppent Fanni - nem ez a valódi neve -, pedig csak a lakását szerette volna kiadni, ahogy rajta kívül még sokan mások.

Ami viszont ezután várt rá, arra nem számított, bár nehéz is elképzelni, hogy ez még mindig előfordulhat Magyarországon. De megelőzhető-e a több éves huzavona és a több millió forintos kár?

Hatan költöztek be, de senki sem fizetett

Fanni tavaly nyár elején épp nem tartózkodott az országban, amikor a lakása kiadásával megbízott ügynök felhívta azzal, hogy egy fiatal anyuka beköltözne kisfiával. Fanni azért szeretett volna találkozni a leendő bérlőkkel, ám az ingatlanos is úgy látta, megbízhatóak az ügyfelek, bátran kiadhatja nekik az ingatlant, amibe a nő végül belement.

Hazaérve aztán egyre több furcsaság jelezte, hogy nem lesz minden rendben. Fanni egyik alkalommal, amikor meglátogatta a bérlőket, már nem csak a kisgyerekes anyukát találta a lakásban, hanem elmondása szerint legalább hat ember fogadta, akik láthatóan mind ott éltek.

Már az első hónapban problémák merültek fel az anyagiakkal kapcsolatban is, hiszen ekkor a bérlők csak a rezsit fizették ki, a lakbérrel később is folyton gondok adódtak. Közel másfél év alatt mindössze egy-két hónapnyi lakbért sikerült kikönyörögnie a tulajdonosnak a bérlőkből, egy idő után pedig már a rezsit sem voltak hajlandók kifizetni, gyakorlatilag eltartatták magukat a tulajdonossal.

Harc a saját tulajdonért

Nyár végén aztán Fanninak elege lett, ügyvédjével felmondási szerződést írtak, amit a lakókhoz is eljuttattak, akik meglepetésre készséggel aláírták, és átvették a dokumentumot - a szerződés felbontás egyébként az előfeltétele annak, hogy perre vihesse az ügyet a tulajdonos. Ennek ellenére minden maradt a régiben, Fanni szerint a család kerekperec kijelentette, a papír ellenére ők bizony nem hajlandóak költözni. Fanni ekkor is ragaszkodott a párbeszédhez, ügyvédje révén is igyekezett szót érteni a bérlőkkel, ám azok csak zsarolták: 1 millió forintot követeltek cserébe a lakás elhagyásáért.

Fanni még ekkor is felajánlotta, hogy segít új lakást találni a társaságnak, ám azok nem álltak el a készpénzes megoldástól, a fiatal nő viszont - érthető okokból - nem akart engedni a zsarolásnak. Éppen elég volt a rezsi, amit hónapokig fizetett, mire elérte, hogy kapcsolják ki a közműcégek a szolgáltatást a lakásban, erre is több százezer forintja ment el. Ahogy mondja, nem tudott két családot eltartani, és persze nem is akart.

Idén májusban Fanni a bíróságon végre elégtételt kapott, legalábbis amikor megnyerte a lakáskiürítési pert, még azt hitte. A bírósági végzés a tavaszi nyertes per után csak nyár végén érkezett meg, de ezzel azóta sem sikerült visszaszerezni saját tulajdonát, az örökölt lakást. Jelenleg Fanni még mindig arra vár, hogy a bírósági végrehajtó érvényesítse a jogerős döntést, azonban már talán a célegyenesbe ért az ügy, hamarosan megoldódhat a helyzet. Mindössze közel másfél év telt az első hivatalos lépések óta.

Közjegyzői okirattal könnyebb

Fanni szerint a lakásban a kiadás óta legalább 3 millió forintnyi kár keletkezett, hiszen amennyire láthatta az ingatlant, az borzasztó állapotban van. Hiába biztatták a rendőrségen még tavaly, hogy a szerződés megszűnésével elhozhatja a lakásban lévő bútorait, éppen a rendőrség nem engedte be a költöztetőket és Fannit az ingatlanba, miután a bérlők kifogásolták a tulajdonos jelenlétét.

A bírósági ítélettel a kézben már végrehajtás kérhető, ami azonban jelenleg a kilakoltatási moratórium miatt elképzelhető, hogy nem hajtható végre, így tavaszra csúszik - figyelmeztet az általunk megkérdezett jogász.

A történetből világosan látszik, hogy több joga van a lakást elfoglalóknak, mint magának a taulajdonosnak. Amíg bírósági ítélet nincs róla, a nem fizető bérlő megteheti, hogy zárat cserél, vagy egyszerűen feljelenti a tulajdonost, ha az belép saját ingatlanjába. Hivatalosan ugyanis ez esetben magánlaksértést követ az, akinek a nevén van a lakás, mely a sajtóban időről-időre megjelenő hasonló történeteket látva régi, ám máig megoldatlan probléma.

De mit lehet tenni, hogy biztosan megelőzhető legyen a hasonló eset, a több éves huzavona és a milliós kár? A jogász szerint célszerű lenne minden bérbeadáskor közjegyzői okiratba foglalva kötni meg a szerződés. Ez azért fontos, mert ez esetben egyből végrehajtás kérhető, és nem kell külön peres eljárást indítani. Ez a közjegyzői megállapodás nyilván többe kerül, mint ha a felek az internetről egy sablont letöltésének, de hosszú távon kifizetődő lehet.

• lakás
• szerződés
• bíróság
• albérlet
• belföld
• ingatlan
• Terasz