Rájöttek, miért halt ki a Neander-völgyi ember: érdekes a kutatók magyarázata
A Neander-völgyiek nehezen alkalmazkodtak a környezet változásaihoz, ami jelentősen csökkentette fennmaradásuk esélyét.
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a Neander-völgyi ember kihalását egy új kutatás szerint. Számos elmélet született arról, mi okozhatta a Homo neanderthalensis kihalását, miközben a faj látszólag szinte ugyanolyan kapacitásokkal rendelkezett, mint a Homo sapiens.
Daniel García-Martínez, a spanyolországi Nemzeti Evolúciókutató Intézet - CENIEH - tudósa és kollégái több Neander-völgyi egyed első nyakcsigolyáját vizsgálták. Megállapították, hogy a populáció kismértékű genetikai sokszínűséggel rendelkezett, ami korlátozta képességüket a környezet változásaihoz való alkalmazkodásra, és ezáltal a fennmaradásuk lehetőségét is. Eredményeikről a Journal of Anatomy című tudományos lapban számoltak be.
Így zajlott a vizsgálat
A Neander-völgyiek nagyjából 30 ezer évvel ezelőttig lakták az európai kontinenst, eltűnésük a tudományos világ egyik rejtélye. A faj örökítőanyagának megfejtésével meghatározták genetikai sokszínűségét, elemezték a különböző anatómiai jellemzőit fosszilizálódott maradványok segítségével - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
- Az első nyaki csigolya, más néven az atlasz anatómiai variánsaira koncentráltunk. Ezek a variánsok szoros kapcsolatban állnak a genetikai sokféleséggel: minél nagyobb egy ilyen anatómiai variáns elterjedtsége, annál kisebb a populáció genetikai sokfélesége - mondta Carlos A. Palancar, a madridi Természettudományi Nemzeti Múzeum kutatója.
A Homo sapiensnél az elmúlt években alaposan megvizsgálták az atlasz anatómiai változatait. A modern embernél az atlasz 1-2 különböző anatómiai variánst mutatott az esetek csaknem 30%-ában. A kutatás során, amelyben a madridi Természettudományi Nemzeti Múzeum mellett a Valenciai Egyetem is részt vett, a horvátországi Krapina lelőhelyről származó három csigolyát elemezték és az asztúriai El Sidrónból származó anyagot is felülvizsgálták.
A cikk az ajánló után folytatódik
1/
-
Csepp alakú cirkóniával és édesvízi igazgyönggyel díszített ezüst nyaklánc13 900 Ft -
Fehéren ragyogó Swarovski® kristályos ékszerszett11 090 Ft -
Édesvízi igazgyöngy szett színes cirkóniával díszítve29 900 Ft -
Édesvízi igazgyöngy fülbevaló csepp alakú ezüst foglalatban11 900 Ft -
Krémfehér édesvízi igazgyöngy nyaklánc féldrágakövekkel14 990 Ft -
Krémfehér édesvízi igazgyöngy ezüst fülbevaló13 990 Ft -
Ezüst nyaklánc különleges nap medállal8 590 Ft -
Ellentétek vonzása nyaklánc kristályokkal7 990 Ft -
Édesvízi igazgyöngy nyaklánc különlges cirkónia dísszel12 900 Ft -
Rózsaszín és fehér Swarovski® kristályos nyaklánc14 290 Ft -
Ezüst nyaklánc patkó alakú ezüst medállal8 150 Ft -
Virágos szív cirkóniával ezüst ékszerszett18 900 Ft -
Kék és fehér cirkónia kristályokkal díszített ezüst ékszerszett27 900 Ft -
Ezüst nyaklánc M betűs medállal7 490 Ft -
Arany csepp medál31 200 Ft
A krapinai lelőhely mintegy 130 ezer éves, míg az El Sidrón nagyjából 50 ezer éves. Krapinából származik a legtöbb feltárt Neander-völgyi-maradvány. Így ezek a minták különösen értékesek a faj genetikai sokszínűségének vizsgálatát tekintve, hiszen az egyedek valószínűleg ugyanahhoz a populációhoz tartoztak - fejtette ki García-Martínez.
Fotók: Getty Images
Olyasmit találtak a kutatók, ami átírja az emberiség történetét
A régészek úgy vélik, a földközi-tengeri térség vonzó lehetett az ősember számára, mivel bővelkedett a nyersanyagokban, ami ideális a szerszámkészítéshez, és friss vizet is találtak. A feltárások megdöntötték azt a korábbi elméletet, hogy a területet csak a modern ember népesítette be.
OLVASD EL EZT IS!
- tudomány
- neandervölgyi
