Rájöttek, miért halt ki a Neander-völgyi ember: érdekes a kutatók magyarázata
A Neander-völgyiek nehezen alkalmazkodtak a környezet változásaihoz, ami jelentősen csökkentette fennmaradásuk esélyét.

neandervolgyi
Ez is érdekelhet

A női okosóra duplán öltöztet! (x)

Nevezz te is a Huawei Next Image nemzetközi mobilfotós versenyre! (x)

Nálad is belefér néha egy kicsivel több? (x)

Szakácskodj a szabadban! (x)

beauty and style

Nagyon divatos idén a csipke, de nem mindegy, hogy viseled: így nem lesz közönséges »

Ezeket edd rendszeresen ráncok ellen: az omega-3 zsírsavak legfőbb forrásai »

Gyönyörű koszorúslányruhák, melyek telt idomokon is jól mutatnak: szépen formálják az alakot, és ott takarnak, ahol kell »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a Neander-völgyi ember kihalását egy új kutatás szerint. Számos elmélet született arról, mi okozhatta a Homo neanderthalensis kihalását, miközben a faj látszólag szinte ugyanolyan kapacitásokkal rendelkezett, mint a Homo sapiens.

Daniel García-Martínez, a spanyolországi Nemzeti Evolúciókutató Intézet - CENIEH - tudósa és kollégái több Neander-völgyi egyed első nyakcsigolyáját vizsgálták. Megállapították, hogy a populáció kismértékű genetikai sokszínűséggel rendelkezett, ami korlátozta képességüket a környezet változásaihoz való alkalmazkodásra, és ezáltal a fennmaradásuk lehetőségét is. Eredményeikről a Journal of Anatomy című tudományos lapban számoltak be.

Így zajlott a vizsgálat

A Neander-völgyiek nagyjából 30 ezer évvel ezelőttig lakták az európai kontinenst, eltűnésük a tudományos világ egyik rejtélye. A faj örökítőanyagának megfejtésével meghatározták genetikai sokszínűségét, elemezték a különböző anatómiai jellemzőit fosszilizálódott maradványok segítségével - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

- Az első nyaki csigolya, más néven az atlasz anatómiai variánsaira koncentráltunk. Ezek a variánsok szoros kapcsolatban állnak a genetikai sokféleséggel: minél nagyobb egy ilyen anatómiai variáns elterjedtsége, annál kisebb a populáció genetikai sokfélesége - mondta Carlos A. Palancar, a madridi Természettudományi Nemzeti Múzeum kutatója.

A Homo sapiensnél az elmúlt években alaposan megvizsgálták az atlasz anatómiai változatait. A modern embernél az atlasz 1-2 különböző anatómiai variánst mutatott az esetek csaknem 30%-ában. A kutatás során, amelyben a madridi Természettudományi Nemzeti Múzeum mellett a Valenciai Egyetem is részt vett, a horvátországi Krapina lelőhelyről származó három csigolyát elemezték és az asztúriai El Sidrónból származó anyagot is felülvizsgálták.

A cikk az ajánló után folytatódik

A krapinai lelőhely mintegy 130 ezer éves, míg az El Sidrón nagyjából 50 ezer éves. Krapinából származik a legtöbb feltárt Neander-völgyi-maradvány. Így ezek a minták különösen értékesek a faj genetikai sokszínűségének vizsgálatát tekintve, hiszen az egyedek valószínűleg ugyanahhoz a populációhoz tartoztak - fejtette ki García-Martínez.

Fotók: Getty Images

Olyasmit találtak a kutatók, ami átírja az emberiség történetét

A régészek úgy vélik, a földközi-tengeri térség vonzó lehetett az ősember számára, mivel bővelkedett a nyersanyagokban, ami ideális a szerszámkészítéshez, és friss vizet is találtak. A feltárások megdöntötték azt a korábbi elméletet, hogy a területet csak a modern ember népesítette be.

Ezt is szeretjük