Úgy közelítik meg a kutatók a Napot, ahogy még soha: a sarkvidékeit vizsgálják

A szonda fentről néz majd le a Napra.

A Nap sarkvidékei
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Nap sarkvidékeinek felderítésére indít missziót az amerikai űrkutatási hivatal - NASA - és az Európai Űrügynökség - ESA. A NASA bejelentése szerint a Solar Orbiter nevű napszondát február 7-én indítják útnak a floridai Cape Canaveralból az Atlas V nevű hordozórakétán. A Vénusz és a Föld gravitációs erejét fogja használni, hogy kilökje magát a Nap körüli pályájáról, és így elsőként pillanthassa meg madártávlatból a Nap sarkvidékeit.

Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, valamint a Föld keringési síkja a Naprendszerben. Nagyjából a Nap egyenlítői síkjában helyezkedik el, ebben a síkban keringenek a Nap körül a bolygók.

Új oldalról közelíti meg a Napot a szonda

- A Solar Orbiter előtt a Napot vizsgáló minden műszer az ekliptika síkjában vagy ahhoz nagyon közel mozgott. Most képesek leszünk fentről lenézni a Napra - fogalmazott Russel Howard, az amerikai haditengerészeti védelmi laboratórium - Naval Research Laboratory - űrkutatója.

Az egyetlen eddigi szonda a NASA és ESA által közösen kifejlesztett Ulysess szonda volt, mely a Nap sarkvidékei fölé repült. Az Ulyssest 1990-ben indították útnak, és 2009-ben ért véget a küldetése. Ez a szonda sohasem került közelebb a Naphoz, mint a Nap-Föld távolság, és csak olyan műszereket szállított, melyek csupán a közvetlenül a szondát övező körülményeket tudták vizsgálni.

A Solar Orbiter belép a Merkúr pályájára, négy műszert és hat távoli érzékelésű képalkotó eszközt fog szállítani. A misszió hét éve alatt a Solar Orbiter 24 fokkal fog eltérni a Nap egyenlítőjének síkjától, ha a missziót három évvel meghosszabbítják, akkor 33 fokkal.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A tervek szerint a Naptól való legkisebb távolsága 42 millió kilométer lesz. Titánium hőpáncélja és kalcium-foszfát alkotta burkolata ellenáll több mint 480 Celsius-foknak is. Várhatóan közvetlen képet kap a Nap sarkpontjai felől érkező napszélről, és segíthet annak megértésében is, mi okozza a napfolt növekedésének és apadásának 11 éves ciklusát.

Kiemelt kép: JPL/NASA

Különleges fotók a napfogyatkozásról

Albert Dros látomásának megalkotásában Bart Lablans segített. Ahelyett, hogy pusztán állóképet készítettek volna, a fotós inkább beállította modelljét különböző pozíciókba, mintha Bart hozzá tudna érni az égitesthez.

Ilyen fotók még sosem készültek a napfogyatkozásról: lélegzetelállító képek

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük