2013-ban két kisbolygó és két üstökös kerül majd bolygónk közelébe. 

A legnagyobb érdeklődés a 99942 Apophis földsúroló aszteroidát övezi, amely január 3-án 14,5 millió kilométerre suhant el bolygónk közelében.

Lehet, hogy becsapódik

Az elhaladt kisbolygót, amelyet Apóphisz, az ókori egyiptomi mitológia egyik teremtménye, a sötétség és káosz megtestesítője után neveztek el, 2004-ben fedezték fel.

Az első számítások azt mutatták, hogy 2,7% az esélye annak, hogy 2029-ben a 270 méter átmérőjű szikla ütközik a Földdel - egy ilyen becsapódás ereje 25 ezer hirosimai atombomba energiájának felelne meg.

További megfigyelések ezt kizárták, viszont a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy szerencsétlen esetben 2036. április 13-án ütközhet a kisbolygó Földnek, ennek az esélye eredetileg 1 a 45 000-hez volt, később, pontosabb számítások alapján a kataklizma valószínűsége 1 a 250 000-hezre csökkent.

Mindazonáltal még mindig fennáll a becsapódás egy halvány esélye - hangsúlyozta közleményben az amerikai űrkutatási hivatal - JPL -, a NASA bolygókutató részlege.

Később kizárhatják a becsapódást

A bizonytalanságot az úgynevezett Jarkovszkij-hatás okozza. Az Ivan Jarkovszkij orosz mérnök által felfedezett effektus abban áll, hogy a forgó aszteroidák a napos oldalukon kapják központi csillagunktól a hőt, és a forgásuk következtében más és más irányban sugároznak ki belőle.

A kis fénynyomáson alapuló hatás hosszú távon viszont azzal járhat, hogy az aszteroidák pályájának nagytengelye - átlagos távolsága a Naptól - megváltozik. A mostani földközelség során elvégzett mérések révén csökkenthetjük a pályával kapcsolatos bizonytalanságokat, és lehet, hogy teljesen kizárhatjuk a becsapódás valószínűségét - hangsúlyozta Lance Benner, a JPL kutatója.

Telihold nagyságú üstökös

Valamivel több mint egy hónap múlva, február 15-én a 2012 DA14 katalógusjelű kisbolygó száguld el a Föld mellett. Az 57 méter átmérőjű égitest 34 500 kilométerre közelíti meg bolygónkat. Ez a legközelebbi, előre megjósolt földközelisége egy kisbolygónak - mutatott rá Mark Bailey, az észak-írországi Armagh obszervatórium igazgatója.

A csillagászok reményei szerint 2013 emlékezetes lesz az üstökösök szempontjából is. Az idei első közelünkbe kerülő üstökös, a 2011 L4 katalógusjelű - PANSTARRS - lesz, amely március 8. és 12. között ragyog a legfényesebben. 

Az év leglátványosabb csillagászati eseménye viszont a novemberben érkező a C/2012 S1 - ISON - üstökös, ami legnagyobb közelségében a feltételezések szerint teliholdként ragyog majd az égbolton. Mark Bailey ismertetése szerint rendkívül ritka égi vendégről van szó, hiszen az ISON legutóbb tízmillió évvel ezelőtt járt a Nap közelében.

Az ISON a Naprendszer külső tartományában lévő üstököszónából, az úgynevezett Oort-felhő vidékéről érkezett, olyan messzeségből, amely száz-kétszázezerszer meghaladja a Nap-Föld távolságot – magyarázta Mark-Bailey.