Telihold nagyságú üstököst láthatunk majd az égen 2013-ban
Az aszteroidák és üstökösök éve lesz 2013, két kisbolygó és két üstökös kerül a Föld közelébe.
- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik
- Ő Zoltán Erika 23 éves lánya: a gyönyörű Zoé le sem tagadhatná az anyját
- KRESZ-tábla-kvíz: tudod, melyik a várakozni tilos tábla? Teszteld tudásodat!
- Dér Heni gyönyörű menyasszony volt: különleges ruhában ment férjhez
- Villámkvíz a magyar földrajzból: általános iskolában tudni kellett a válaszokat
- 10 kép Észak-Koreából, amiért kitiltást kapott a fotós – Ezt az arcát senki nem láthatja az országnak
2013-ban két kisbolygó és két üstökös kerül majd bolygónk közelébe.
A legnagyobb érdeklődés a 99942 Apophis földsúroló aszteroidát övezi, amely január 3-án 14,5 millió kilométerre suhant el bolygónk közelében.
Lehet, hogy becsapódik
Az elhaladt kisbolygót, amelyet Apóphisz, az ókori egyiptomi mitológia egyik teremtménye, a sötétség és káosz megtestesítője után neveztek el, 2004-ben fedezték fel.
Az első számítások azt mutatták, hogy 2,7% az esélye annak, hogy 2029-ben a 270 méter átmérőjű szikla ütközik a Földdel - egy ilyen becsapódás ereje 25 ezer hirosimai atombomba energiájának felelne meg.
További megfigyelések ezt kizárták, viszont a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy szerencsétlen esetben 2036. április 13-án ütközhet a kisbolygó Földnek, ennek az esélye eredetileg 1 a 45 000-hez volt, később, pontosabb számítások alapján a kataklizma valószínűsége 1 a 250 000-hezre csökkent.
Mindazonáltal még mindig fennáll a becsapódás egy halvány esélye - hangsúlyozta közleményben az amerikai űrkutatási hivatal - JPL -, a NASA bolygókutató részlege.
Később kizárhatják a becsapódást
A bizonytalanságot az úgynevezett Jarkovszkij-hatás okozza. Az Ivan Jarkovszkij orosz mérnök által felfedezett effektus abban áll, hogy a forgó aszteroidák a napos oldalukon kapják központi csillagunktól a hőt, és a forgásuk következtében más és más irányban sugároznak ki belőle.
A kis fénynyomáson alapuló hatás hosszú távon viszont azzal járhat, hogy az aszteroidák pályájának nagytengelye - átlagos távolsága a Naptól - megváltozik. A mostani földközelség során elvégzett mérések révén csökkenthetjük a pályával kapcsolatos bizonytalanságokat, és lehet, hogy teljesen kizárhatjuk a becsapódás valószínűségét - hangsúlyozta Lance Benner, a JPL kutatója.
Telihold nagyságú üstökös
Valamivel több mint egy hónap múlva, február 15-én a 2012 DA14 katalógusjelű kisbolygó száguld el a Föld mellett. Az 57 méter átmérőjű égitest 34 500 kilométerre közelíti meg bolygónkat. Ez a legközelebbi, előre megjósolt földközelisége egy kisbolygónak - mutatott rá Mark Bailey, az észak-írországi Armagh obszervatórium igazgatója.
A csillagászok reményei szerint 2013 emlékezetes lesz az üstökösök szempontjából is. Az idei első közelünkbe kerülő üstökös, a 2011 L4 katalógusjelű - PANSTARRS - lesz, amely március 8. és 12. között ragyog a legfényesebben.
Az év leglátványosabb csillagászati eseménye viszont a novemberben érkező a C/2012 S1 - ISON - üstökös, ami legnagyobb közelségében a feltételezések szerint teliholdként ragyog majd az égbolton. Mark Bailey ismertetése szerint rendkívül ritka égi vendégről van szó, hiszen az ISON legutóbb tízmillió évvel ezelőtt járt a Nap közelében.
Az ISON a Naprendszer külső tartományában lévő üstököszónából, az úgynevezett Oort-felhő vidékéről érkezett, olyan messzeségből, amely száz-kétszázezerszer meghaladja a Nap-Föld távolságot – magyarázta Mark-Bailey.
