Súlyos korallfehéredés veszélyeztette a Nagy-korallzátonyt: jó hírek érkeztek az állapotáról
A tudósok szerint a „világ legnagyobb szexuális eseménye” azt jelenti, hogy lábadozik a Nagy-korallzátony.

- Csodás sminkújdonságok, melyek felpezsdítik a tavaszi megjelenést: árakkal mutatjuk a nőies és ragyogó árnyalatokat »
- Lady Gagát modellnek kérték fel, művészi alkotássá varázsolta a reklámot: megkapóan természetes »
- Az 53 éves Jennifer Lopez ezzel az edzéssel tartja magát csúcsformában: 30 perc kőkemény torna a személyi edzőjével »

- Szabó Zsófi überszexi bőrruhában: a Glamour-gála legdögösebb sztárja volt
- Lilu is megszólalt a Glamour-gála botrányos celeb résztvevőiről: meglepő, mit írt róluk
- Villámgyors KRESZ-teszt: megelőzhetsz egy balra kanyarodó gépkocsit, ha ezt a táblát látod?
- Hogyan jó: jeggyűrű vagy jegygyűrű? 8 összetett magyar szó, amiről sokan azt hiszik, hogy jól írják, pedig nem
- Ki ajánlhatja fel először a tegeződést? 10 kérdés, amire mindenkinek illik tudni a választ
Lábadozik a létét veszélyeztető súlyos korallfehéredés után Ausztrália világörökségi listán szereplő Nagy-korallzátonya - számolt be róla szerdán az ABC News ausztrál hírportál.
A korallok rendkívül látványos szaporodása kedden, egy teliholdas éjszakán vette kezdetét, és két-három napig tart. A korallok a Queens állambeli partvidéken a „világ legnagyobb szexuális eseményeként” beharangozott korallívás során peték és spermiumok billiót bocsátották az óceánba vörös, sárga és narancssárga színekben, hogy szaporodjanak.
A klímaváltozás tehet a kifehéredésről
A 348 ezer négyzetkilométer kiterjedésű korallzátony 1998 óta öt alkalommal esett át súlyos korallkifehéredésen, ami a korallok jelentős részét károsította. A queenslandi James Cook Egyetem korallkutató intézetének tudósai szerint a korallok legalább nyolcvan százalékát 2016 óta legalább egyszer súlyosan érintette a kifehéredés, amelynek oka elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése. Legutóbb 2020-ban jelentettek nagymértékű fehéredést a korallzátonyon.

Gareth Phillips tengerkutató, aki az ívás tanulmányozásával foglalkozik a korallzátony állapotának megfigyelésére irányuló projekt részeként, elmondta: az ívás erős bizonyítéka annak, hogy a korallzátony ökológiai funkciói sértetlenek, és működnek a több mint 18 hónapos helyreállítási fázis után. Mint hozzátette: régóta nem volt ilyen jó állapotban a Nagy-korallzátony.
A legtöbb szirtképző korall szaporodása évente egyszer, egy telihold utáni pár éjszakán át történik: a korallok spermiumok és petesejtek milliárdjait lökik ki magukból, a megtermékenyített petesejtek, az embriók pedig megkapaszkodnak a zátonyon, és új telepeket képeznek.
Elképesztő változás ment végbe 70 év alatt az óceánokban
Jelentősen csökkentek a világ korallzátonnyal borított területei.
(Képek forrása: Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!

- tudomány
- klímaváltozás
Különleges vízi élőlényt fedeztek fel: már alkalmazkodott a klímaváltozáshoz

- természet
- felfedezés