Így változik a Munka törvénykönyve: munkaidő, felmondás és szabadságok

A Munka törvénykönyve 2012. július 1-je után most augusztus 1-jétől változik először. Az erre vonatkozó módosítások június végén jelentek meg a Magyar Közlönyben.

A változások főként a távolléti díjra, a kötetlen munkarend meghatározására és a szabadságokra vonatkoznak.

A munkaidő szabályozása

A módosítás korlátozza a munkaadó felmondási jogának gyakorlását bizonyos esetekben. Egy készenléti jellegű munkát végző portás például maximum 24 órás műszakban dolgozhat - ez változatlanul így maradt. Mostantól viszont a munkavállaló felmondhat a naptári hónap utolsó napján, valamint a munkaidőkeret utolsó napján 15 napos határidővel.

Emiatt a munkáltató nem mondhat fel az alkalmazottnak. Csak abban az esetben bocsátható el a készenléti jellegű munkát végző alkalmazott, amennyiben magatartása vagy hiányos képessége ezt indokolja, és ha a munkaköre feleslegessé válik.

Ha hó közben rúgnak ki

Az augusztusban életbe lépő módosulás szerint, ha a hónap közepén szűnik meg a munkaviszony, akkor a munkabért a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Mondjuk, ha valakit próbaidő alatt kirúgnak, de az illető a napi munkarenden felül dolgozott, akkor a munkáltató köteles kifizetni az alapbér mellett 50%-ban a bérpótlékot.

Ha viszont a munkavállaló mond fel azonnali hatállyal a próbaidő alatt, akkor a fenti szabályozás nem érvényes, így nem jár a pótlék.

Kötetlen munkaidő

Az eddigi jogszabály szerint, ha eddig valaki kötetlen munkaidőben dolgozott, akkor a munkáltató a munkavállaló munkaidejének minimum a felével rendelkezett. Mostantól az Európai Bíróság döntése alapján a munkáltató a teljes munkaidő beosztásának jogát írásban átengedi a munkavállaló részére. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a határidős munkák előírására vagy az eseti jellegű feladatokra.

Távolléti díj

Ha egyszerű havibéres vagy órabéres munkavállalóról van szó, akkor a távollét esetén a fix bérrel, tehát az alapbérrel, és ha van, akkor pótlékátalánnyal kell számolni. Az alapbér adott időszakra eső összegét úgy számoljuk ki, hogy a havibér egy órára eső összegét megszorozzuk az adott időszakban teljesítendő órák számával.

Tehát például, ha egy 160 órás hónapot veszünk, 150 ezer forintos havi keresettel, akkor egy fél nap távolléti díj 3750 forintra jön ki. Magyarán a módosulás szerint nem fizet sem kevesebbet, sem többet a munkaadó, ha például kötelező orvosi vizsgálatra vagy véradásra kell mennünk, így a távolléti díj mostantól minden hónapban az adott hónap hosszához igazodik.

Szabadságok

A szabadságokra vonatkozó pontosítás 2014. január 1-jétől lép majd életbe. Ennek értelmében a törvény pontosítja azon személyek körét, akik egészségkárosodás miatt további öt munkanap pótszabadságra jogosultak, egyértelművé teszi, hogy az alapszabadságot nem kell arányosítani év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén. A következő évre átvihető szabadságok közül a módosítás kiveszi az alapszabadságra vonatkozó hivatkozást, így 2014. január 1-jétől csak az életkor miatti pótszabadság vihető át a felek megállapodása alapján a következő évre. Erről minden évben újra meg kell állapodniuk a feleknek.

• munkahely
• munka
• munka törvénykönyve
• szabadság
• belföld
• Terasz