Találtak egy koponyát, ami új megvilágításba helyezi az emberiség történetét
A modern ember 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába az eddig véltnél.
A modern ember jóval korábban hagyta el Afrikát, és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába, mint ahogyan azt eddig vélték - állapították meg német és görög kutatók egy Görögországból származó koponya elemzése alapján. A modern emberi koponya a Görögország déli részén lévő Apidima-barlangból került elő - közölték a Tübingeni és az Athéni Egyetem kutatói a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.
A koponyát az 1970-es években találták egy barlangban, később az Athéni Egyetem múzeumában őrizték. Sérült részeit virtuálisan rekonstruálták, és korát mintegy 210 ezer évben határozták meg. Bizonyos jellemzői, például a kerek nyakszirt miatt a Homo sapiens egy korai formájaként azonosították. Így ez a valaha Afrikán kívül talált legrégebbi modern kori emberkoponya - állapították meg.
Az eddigi ismert, Európában talált Homo sapiens-leletek megközelítőleg 150 ezer évesek. A tudósok abban megegyezésre jutottak, hogy az anatómiailag modern ember Afrikában fejlődött ki, és onnan terjedt el az egész világon. A most publikált kutatási eredmények viszont kimutatták, hogy az első elterjedési hullám jóval korábban zajlott, és földrajzilag szélesebb körű hatással bírt Európában, mint azt eddig hitték - mondta Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem paleoantropológusa.
Összetett a Homo sapiens története
Egy másik koponyát, amelyet szintén az Apidima-barlangban találtak, egy neandervölgyi maradványaként azonosítottak, elemzések szerint 170 ezer éves. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a mai Görögország területén a középső pleisztocén földtörténeti korban csak a Homo sapiens egy korai populációja és később neandervölgyiek éltek.
Vásárolj Femina Klub bérletet!
Vásárolj bérletet, és vegyél részt a 2025-ös év különleges előadásain, ahol izgalmas témákról hallhatsz elismert szakértőktől és közéleti személyiségektől.
- Knapek Éva, aki a társfüggőségről és a mérgező kapcsolatokból való szabadulásról beszél. 2025.01.07.
- Kajdi Csaba, aki humorral és őszinteséggel osztja meg tapasztalatait nőkről és élettapasztalatairól "Anyámtól a modellekig" témában. 2025.02.19.
- Steigervald Krisztián, aki a generációk közötti kommunikáció kihívásait tárgyalja "Boomerek és Zoomerek" című előadásában. 2025.04.09.
További részletek: feminaklub.hu/
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A koponyaelemzések arra utalnak, hogy utóbbit később elnyomta az újonnan érkezett, anatómiailag modern ember. Faysal Bibi, a berlini Természettudományi Múzeum munkatársa szerint a kutatási eredmények illeszkednek az elmúlt évek felfedezéseinek sorába, amelyek által a Homo sapiens története mind régebbinek és összetettebbnek tűnik.
Kiemelt kép: Getty Images
Emberi csontokat is találtak a Baradla-barlangban
Az aggteleki Baradla-barlangot Európa egyik leggazdagabb barlangi lelőhelyeként tartják számon. Ezúttal az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és az ELTE Régészettudományi Intézet végzett itt feltárást.
Emberi csontokat is találtak az aggteleki Baradla-barlangban - Képeken a feltárás
Nézegess képeket!
Elolvasom- történelem
- emberiség
- európa történelme
- régészeti leletek
- homo sapiens
- neandervölgyi
- modern ember
- Terasz
OLVASD EL EZT IS!
- ember
- rekonstrukció
Így nézett ki az első Homo sapiens: rekonstruálták a 300 ezer éves maradványokat
- világvége
- emberiség