Minden idők 3 legnagyobb katasztrófája

Amikor a természet megmutatja igazi arcát, akkor érezzük csak igazán, mennyire apró porszemek is vagyunk. De tehetetlenül sodródunk az eseményekkel sokszor olyankor is, amikor nem mérjük fel előre tetteink végzetes következményeit - ilyenkor csupán reménykedni tudunk benne, hogy túléljük a katasztrófát, azután pedig az élet visszatér a rendes kerékvágásba.

Ez eddig még mindig így történt, bár a világ a nagy katasztrófák után már soha nem ugyanaz, mint előttük volt.

Ötezer atombomba robbanása: a krakataui vulkánkitörés

Az indonéziai Krakatau szigetén található vulkán nem egy életjelet adott már magáról az elmúlt évezredek során. Olyan borzalmas következményekkel járó kitörést azonban még sosem tapasztaltak, mint 1883 augusztusában. A tűzhányó ekkor valósággal felrobbant: a hirosimai atombomba energiájának ötezerszeresére rúgó detonáció egyszerűen darabjaira szaggatta a hegyet.

A katasztrófa zaját még Ausztráliában is hallották, a légköri lökéshullámok hétszer kerülték meg a Földet. Soha ilyen világvégében nem volt még része az emberiségnek, az pedig kész csoda, hogy mindösszesen 36 ezer személy esett áldozatául a vulkánnak. A robbanás hatalmas, 30 méteres szökőárakat indított meg az óceánokon - bár ezek nem voltak annyira pusztítóak, mint a közelmúltbeli, csaknem 200 ezer ember életét követelő délkelet-ázsiai cunami.
Az 1883-as kitörés során a hamu 80 kilométeres magasságba lövellt fel, és 20 köbkilométer törmelék repült a levegőbe - Krakatau szigetének pedig kétharmada teljes egészében eltűnt. A kitörést követően az ég egész bolygónkon évekig sötétebb volt, a napnyugták pedig színpompásabbak.

Olaj a vízre: az Exxon Valdez katasztrófája

Nem csak a természet, hanem az emberi gondatlanság is képes rettentő katasztrófákat előidézni. Bizonyíték erre az Exxon Valdez nevű tankhajó, mely 1989 márciusában feneklett meg Alaszka partjainál, és engedett olajos szennyet a tengerbe 1900 kilométernyi partszakaszon.

Minden idők legnagyobb környezeti csapása a fiatal, de tapasztalt kapitány, Joseph Hazelwood számlájára írható, aki állítólag ittas volt a baleset idején. Éjfél előtt egy kisebb jéghegyet vett észre a tanker előtt, ezért iránymódosítást rendelt el, ám hamarosan őrségváltás következett, és a parancsát elfelejtették teljesíteni. Amikor észrevették a mulasztást, már késő volt korrigálni: a monstrum zátonyra futott. A kilyukadt hajótesten keresztül 40 ezer tonna nyersolaj ömlött a vízbe, aminek két héttel a katasztrófa után is még csak a 20%-át sikerült összegyűjteni. A mentésben tízezer ember vett részt, a költségek elérték a 2 milliárd dollárt - az élővilágban okozott, felbecsülhetetlen kár mértékét azonban pénzben nem lehet kifejezni.

Jelszavak és éhezés: a nagy kínai éhezés

A második világháború után létrejött Kínai Népköztársaság vezetői 1958-ban hirdették meg a Nagy Ugrás nevű társadalmi-gazdasági programot, mellyel hatalmas lemaradásukat kívánták egy csapásra behozni. Szövetkezeteket, kommunákat hoztak létre, erőforrásaik nagy részét pedig a nehézipar fejlesztésére fordították. Mindennek azonban súlyos következménye lett: 1960-ra nemcsak a könnyűipari termelés esett vissza, de a mezőgazdaság is csupán az éves terv 50%-át teljesítette.

Az ország működése leállt. Az élelmiszer elfogyott, minek következtében éhínség tört ki. Nem hivatalos adatok szerint 30 millió ember pusztult éhen az esztelen politikai döntések eredményeként, bár hivatalosan ennek csak a töredékét ismerték el.

A tragédiát csak fokozta a rossz időjárás: 1960-ban például a földek 60%-a egyáltalán nem látott esőt. A Nagy Ugrásból a történelem egyik legnagyobb katasztrófája lett - az állami vezetők 1962-ben kénytelenek voltak leállítani a programot.

• halál
• természet
• botrány
• történelem
• természeti katasztrófa
• Terasz