Miért kellenek az újabb megszorítások? Íme, a magyarázat!

A Központi Statisztikai Hivatal augusztus közepén hozta nyilvánosságra adatait arról, mennyivel nőtt a gazdaság az év második negyedévében. Az adatok azért volt érdekesek, mert kiderült belőlük, hogy az új kormány gazdaságpolitikája mennyire volt sikeres.

Az adatokból kiderült, az előző negyedévhez viszonyítva stagnált a bruttó hazai termék, ami annyit jelent, hogy gyakorlatilag leállt a gazdasági növekedés, és a várt 3%-os emelkedést - ahogy egy elemző fogalmazott - "el lehet felejteni". Ez azért gond, mert így át kell írni a terveket, a vártnál alacsonyabb növekedés miatt ugyanis hiány alakul ki a költségvetésben, amit, ha idén nem is, de jövőre pótolni kell.

Az ellenzéki pártok mindegyike azt állítja, az adatok is azt bizonyítják, hogy megbukott a Matolcsy-féle gazdaságpolitika. Kérdés, hogy miért?  Vágó Gábor, az LMP szóvivője és országgyűlési képviselője magyarázatként elmondta, a Matolcsy-féle gazdaságpolitika arra épült, hogy jövedelmet hagynak a felső rétegnél, akik ezt a pénzt fogyasztásra költik. A probléma, hogy válság idején az emberek nem költenek, hanem raktároznak. Ez az egyik leomlott pillér.

A másik, hogy a foglalkoztatottsági adatok nem úgy nőttek, ahogy azt a kormány várta, így viszont elmaradtak az adóbevételek. Ezt a problémát Vágó Gábor szerint a munkát terhelő járulékok csökkentésével lehetne orvosolni.

Gond az is a képviselő szerint, hogy a Matolcsy-féle gazdaságpolitika nem számolt a külső hatásokkal. Ilyen volt például a svájci frank erősödése, illetve az, hogy a magyar kis- és középvállalkozások nem tudtak rákapcsolódni a nagy cégekre. A német gazdaság szárnyalását sem sikerült kihasználnia a kabinetnek.

Nem költenek a gazdagok

Hasonló magyarázatot adott a helyzetre az Origónak Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere. Chikán az egykulcsos adóról elmondta, annak rossz helyen van a súlypontja, bevezetésével tipikusan azok a magasabb jövedelmű rétegek jártak jól, amelyeknek józan tagjai beállították a fogyasztásukat egy meghatározott szintre, amin az adott helyzetben nemigen akarnak lényegesen változtatni.

Vagyis ettől nem fog a lakossági fogyasztás felfutni, nem tud lendületet adni a gazdaságnak - annál kevésbé, mert az e körben keletkezett jövedelemhatást jócskán ellensúlyozza az alacsonyabb jövedelműek egyre nehezebb helyzete. Ahhoz pedig, hogy a magasabb jövedelműek többlete aktív befektetéssé alakuljon, más befektetési légkör, erős stabilitás és bizalom kellene, de az elmúlt egy évben ez nem alakult ki.

A foglalkoztatással kapcsolatban az egykori gazdasági miniszter elmondta: hosszú-hosszú évek óta követeli azt számos közgazdász és a munkáltatói réteg, hogy a bért terhelő, a munkáltatót terhelő járulékot mérsékelni kellene. A kormány viszont ehelyett a személyi jövedelemadó-csökkentést választotta, de ettől nem lett több munkahely, ellenben jelentős bevételtől esett el az államkassza.

Bár emiatt mintegy 100 milliárdos, újabb és nem tervezett megszorításra lesz szükség, Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint ettől függetlenül nem várható, hogy a kormány beismeri, hibázott.

- Ebben az esetben a gazdaságpolitikával együtt bukni fog a kormány is - jegyezte meg Vágó Gábor.

• matolcsy györgy
• belföld
• Terasz