Nem azért ásítasz, amiért gondoltad: itt a legújabb magyarázat
Kiderült a legfrissebb kutatásokból, hogy az ásításnak valójában semmi köze az unalomhoz.
- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik

- Ő Zoltán Erika 23 éves lánya: a gyönyörű Zoé le sem tagadhatná az anyját
- Détár Enikő és Rékasi Károly fia már 19 éves: Zsigmondból jóképű pasi lett
- KRESZ-tábla-kvíz: tudod, melyik a várakozni tilos tábla? Teszteld tudásodat!
- Villámkvíz a magyar földrajzból: általános iskolában tudni kellett a válaszokat
- Általános iskolás tananyag: tudod, mi a szófaja a következő szavaknak? Kvíz!
Az ember általában akkor ásít, ha fáradt, álmos vagy egyszerűen unatkozik. Az eddigi ismeretek szerint ennek az az oka, hogy az ásítás segítségével több levegőhöz juttathatod az agyad.
A legújabb kutatások viszont rávilágítottak, hogy egy egészen más folyamat is végbemegy ilyenkor a fejben.
Miért ásítunk?
Egy nemzetközi tudóscsoport a Bécsi Egyetem segítségével a világ két különböző pontján vizsgálta az ásítás okait, a tanulmányból pedig érdekes dolgok derültek ki.
A kutatás két központja Ausztria fővárosa, Bécs, valamint az Amerikai Egyesült Államokban található Arizona volt. A kérdéssel foglalkozó tudósok arra jutottak, hogy Arizonában az emberek többet ásítanak télen, mint nyáron, a bécsi alanyokra viszont ennek ellenkezője igaz.
Az eredménynek azonban semmi köze nem volt magához az adott évszakhoz, de még olyan tényezőkhöz sem, mint az unalom, az erős fényhatás vagy a stressz. Kiderült, hogy a spontán ásítás oka nem más, mint az agy hőmérsékletének szabályozása, 20°C és 37°C között.
Nézz bele az agyba!
Csodálatos dolog az agyunk működése, ráadásul látványos is. Az alábbi fotókon megnézheted, hogyan néznek ki az emlékeid!
Veszélyes is lehet?
A kutatás szerint az ásításra gyakorlatilag nincs is szüksége a szervezetnek, ha a külső hőmérséklet nagyjából megegyezik a test hőmérsékletével. Hideg időben viszont még veszélyes is lehet az ásítás, mert túlságosan lehűtheti az agyat, ráadásul a beáramló nagy mennyiségű hideg levegő miatt a légzőszerveket egészségét is veszélyeztetheti.
Az ásítás mechanikája
A tudósok azt is elmagyarázták, milyen módszerrel segít az agy hűtésében az ásítás. A kinyíló állkapocs ilyenkor megnyúlik és húzódik, emiatt megnő az agyi véráramlás mértéke, a mély lélegzetvétel következtében beáramló friss levegő pedig segít lehűteni az agyat.
OLVASD EL EZT IS!

- hazugság
- tudomány
A te orrod is elárulja, ha hazudsz: kiderülhet, ha nem mondasz igazat

- kultúra
- tudomány