Miért van a mágnesnek északi és déli pólusa? Így magyarázzák a tudósok

A mágnesek különösek: miért vannak, és kettétörve miért születnek újabb pólusai?

Miért van a mágnesnek északi és déli pólusa?
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A mágnesességre már gyerekként is rácsodálkozik az ember: hogy lehet, hogy valami ilyen varázslatosan, láthatatlan erőkkel képes magához vonzani egy másik dolgot?

Mindez még felnőttként is érdekes, de az sem kevésbé, hogy ha egy rúdmágnest kettévágnak, az nem veszíti el a pólusait, hanem újabbak képződnek rajta. Hogyan lehetséges ez, és egyáltalán miért van északi és déli pólusa is a mágneseknek?

Miért van a mágnesnek északi és déli pólusa?

Greg Boebinger, a floridai National High Magnetic Field Laboratory igazgatója szerint a mágnes a fizika egyik legkülönlegesebb titka.

Noha évezredek óta használják őket, még mindig újabb és újabb dolgokra derül fény a működésükről. A válasz arra, hogy a mágneseknek miért vannak pólusai, az elektronok viselkedésével magyarázható. Minden anyag, így a mágnesek is, atomokból állnak. Minden atomban az atommagot egy vagy több negatív töltésű elektron veszi körül, melyek mindegyike létrehozza a saját mágneses terét. Ha ezekből elegendő mutat ugyanabba az irányba, akkor az anyag mágnesessé válik.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Elektron keringését még senki sem látta, hiszen túl kicsi, hogy mikroszkóp alatt lássák. A fizikusok tudják azonban, hogy az elektronoknak van mágneses terük. Ezt mérések alapján bizonyították is.

Egy nem mágnesezett anyagban az egyedi mágneses mezők különböző, véletlenszerű irányokba mutatnak és többnyire kioltják egymást, ezért az anyag végül nem lesz mágneses. A megfelelő körülmények között azonban a kis, szubatomi mágneses mezők úgy igazodhatnak, hogy végül azonos irányba mutatnak. A kicsi mágneses mezőknek a kombinációja nagyobb mágneses mezőt alkot, ezért az anyag mágnessé válik. A Földnek is van mágneses tere, ezt veszik alapul az iránytűk. Ha az iránytű a Föld északi pólusa felé mutat, az valójában azt jelenti, hogy a Föld északi mágneses pólusa igazából egy mágneses déli pólus, hiszen az ellentétes pólusok vonzzák egymást.

Még egy kis érdekesség? A velencei ingókövek

Lehetetlen pozícióban helyezkednek el a kövek, innen kapták az ingókő nevet.

Sokan a magyar Stonehenge-ként emlegetik: a Velencei-hegység ingóköveinek legendái

Lehetetlen pozícióban helyezkednek el a kövek, innen kapták az ingókő nevet.

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary) 

Ezt is szeretjük