Mérgezett liszt a polcokon: miért nem lép a hatóság?
A Figyelő fertőzött lisztet talált egy boltban. A hatóságok nem állnak a helyzet magaslatán.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A Figyelő című hetilap május közepén robbantotta a fuzárium-bombát, a lap szerint a hatóságok "agyonhallgatják a tavalyi gabonából őrölt liszt veszélyeit", egészen pontosan azt, hogy a liszt - a lap állításai szerint - fuzáriummal szennyezett.
A fuzárium egy gombafajta, amely a gabonaszemek külsején telepszik meg, méreganyagot termel, majd az őrlés során bejut a lisztbe, onnan pedig a kenyérbe. A méreg rákkeltő hatású is lehet, gyengíti az immunrendszert, és az óvodás-kisiskolás korú gyermekeknél korai pubertást okozhat.
Egy ötéves kislány például ilyen tüneteket produkált - menstruálni kezdett, és csomók nőttek a mellében, miután rendszeresen fuzáriummal fertőzött gabonapelyhet evett.
A Figyelő május közepén arról számolt be, hogy laboratóriumban vizsgáltatott be több, kiskereskedelmi forgalomban kapható lisztet, aminek nyomán kiderült, hogy több termék is az egészségügyi határérték feletti méreganyagot, vagyis a gabonák gombafertőzése nyomán kialakuló toxint tartalmaz.
Lapunk megkereste az ellenőrzéseket végző Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt, hogy megtudja: van-e okunk félni, előfordulhat-e, hogy kapható fuzáriummal fertőzött liszt a boltokban? Megkérdeztük azt is, hogy ha - amint az a hatóság állítja - a vizsgálatok az év elejétől kezdve sűrűbbek, akkor hogyan fordulhatott elő mégis, amit a Figyelő állít, nevezetesen, hogy mérgezett liszt került a polcokra?
Ellenőrzések vannak
A hatóság kérdéseinkre nem adott egyértelmű választ. Arra a kérdésünkre, hogy kell-e félnünk, közölte: az élelmiszer-vállalkozók kötelező önellenőrzésén kívül a hatóság is folyamatosan vizsgálja a toxinokat, illetve az unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors veszélyjelző rendszerébe a határérték feletti értéket mutató termékek gyors felkerülése kapcsán azonnali intézkedéseket foganatosítanak.
Hogy kapható-e fertőzött liszt a boltokban, az sem derül ki a hatóság leveléből. A hatóság erről annyit mondott: a Figyelő cikkében megjelenteket gyanúként kezelték, és elrendelték a kivizsgálást, amely még folyamatban van.
- A vizsgálatok lezárásakor szívesen adunk tájékoztatást az eredményekről - tették hozzá.
A termelő érdeke a nem mérgezett alapanyag
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a hetilap cikkére az MTI beszámolója szerint úgy reagált: a termelő alapvető érdeke, hogy egészséges alapanyagot állítson elő.
- A termelő minden egyes, a termelést igazoló dokumentumot, a permetezési naplótól kezdve a gazdálkodási naplóig szakszerűen tölt ki, mert ez az érdeke - hangsúlyozta a gabonaszövetség elnöke.
Vancsura József ugyanakkor jelezte, hogy Magyarországon nemcsak hazai alapanyagokból készülhet kenyér, hanem külföldiekből is, hiszen az országba szinte minden irányból érkezik búza és liszt is.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
750 µg/kg felett probléma
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal kérdésünkre, hogy egy laikus meg tudja-e állapítani, mennyi fuzárium van a lisztben, meg tudja-e nézni, hogy a termék mérgezett-e, azt mondta: fontos tisztázni, hogy a gabonatermékeknek nem kell "toxinmentesnek" lenniük, az unió határértékeket állapított meg ezekre a szennyezőanyagokra. Például a közvetlen emberi fogyasztásra szánt gabonafélék, gabonaliszt, korpa és csíra esetében 750 µg/kg alatti deoxinivalenol - DON - toxin jelenléte megengedett.
