Hét szerettét vesztette el egy hónapon belül a férfi, szégyellte, hogy megtört lelkileg

Sokan, akik lelki problémákkal küzdenek, sosem beszélik ki magukból a gondjaikat. Az emberek többsége nem tartja a lelki egészségét ugyanolyan fontosnak, mint a testi egészségét.

Sangu Delle aktivista a TED ismeretterjesztő és szórakoztató színpadán beszélt saját tapasztalatairól. Korábban szégyennek érezte, hogy lelki problémái elhatalmasodtak, de később rájött, mennyire fontos törődni a mentális egészséggel. A videó alatt az előadás magyar fordítása olvasható.

Nem szégyen törődni a mentális egészséggel

Fordította: Tolmayer Anna

A tavalyi év... pokoli volt. Akkor ettem először nigériai jollofot.

Komolyra fordítva a szót, sok személyes nehézségen mentem át. A hatalmas stressz miatt pánikrohamot kaptam. Néha nem tudtam dolgozni. Máskor csak sírtam volna az ágyamban fekve. Az orvosom megkérdezte, szeretnék-e egy szakemberrel beszélni a stresszről és a szorongásomról. Mentális egészség? Elnémultam, és tiltakozva ráztam a fejem. Mély szégyent éreztem. Éreztem a stigma súlyát. Szerető és támogató családom és elképesztően hűséges barátaim vannak, mégsem tudtam elfogadni a gondolatot, hogy beszéljek valakivel a fájdalmamról. Fojtogatva éreztem magam a megingathatatlan afrikai férfiasságunktól. "Másoknak valódi problémáik vannak, Sangu." "Ne foglalkozz ennyit magaddal!"

Újonnan érkeztem Ghánából a New Jersey-i Peddie bentlakásos iskolába. Akkoriban mentem keresztül a brutális élményen, amit hét szerettem egy hónapon belüli elvesztése okozott. Az iskolai védőnő, Isten áldja a lelkét, aggódott értem, és érdeklődött a lelki egészségem felől. "Megbolondult?"- gondoltam magamban. Nem tudja, hogy én afrikai férfi vagyok?

Mint Okonkwo a Széthulló világban, mi, afrikai férfiak, nem dolgozzuk fel, vagy fejezzük ki érzelmeinket. Mi megoldjuk a problémáinkat.

Mi megoldjuk a problémáinkat. Felhívtam a testvéremet, és nevettünk az Oyibo embereken - a fehéreken - és a furcsa betegségeiken - depresszió, ADD és egyéb furcsaságok. Nyugat-Afrikában felnőve, mikor a mentális szót hallottuk, egy őrült képe ugrott be koszos rasztafrizurával, félmeztelenül botladozva az utcán. Mind ismerjük ezt az embert. A szüleink vele fenyegettek. "Anyu, anyu, ő miért bolond?" "Drogok! Ha csak ránézel a drogokra, olyan leszel, mint ő." Ha tüdőgyulladást kapsz, az anyád rohan veled a legközelebbi kórházba, orvosi ellátásért. De, ha fel mered vállalni a depressziódat, a helyi lelki vezető fog démonokat kiűzni belőled, és boszorkányokat okolni a faluban.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a mentális egészség a normál stresszel való megbirkózás képessége, a produktív és gyümölcsöző munka és a közösségben való közreműködés képessége. Magába foglalja érzelmi, pszichológiai és szociális jólétünket. Globálisan a mentális betegségi esetek 75%-a alacsony jövedelmű országokban található. Mégis, a legtöbb afrikai kormány kevesebb mint egy százalékot fordít egészségügyi keretéből a mentális egészségre.

És, ami még rosszabb, komoly hiány van pszichiáterekből Afrikában. Nigériában például számukat kétszáz főre becsülik - egy közel 200 milliós országban. Egész Afrikában az emberek 90%-a nem jut ellátáshoz. Ennek eredményeképp magányosan szenvedünk, némán megbélyegezve.

Mi, afrikaiak általában távolságtartással, elutasítással, bűntudattal, félelemmel és haraggal reagálunk a mentális egészségre. Arboleda-Flórez kutatásában megkérdezte: "Mi okozza a mentális betegségeket?" A nigériai válaszadók 34%-a a droghasználatot válaszolta, 19% szerint Isten haragja és akarata.

12% szerint pedig boszorkányság és ártó szellemek. Néhányan azonban más ismert okokat is felsoroltak, mint a genetika, szociális, gazdasági státusz, háború, konfliktus vagy egy szeretett személy elvesztése. A mentális betegségek miatti megbélyegzés gyakran az elszenvedők kirekesztését és démonizálását eredményezi. Robin Hammond fotóriporter dokumentált néhány ilyen visszaélést Ugandában, Szomáliában és itt, Nigériában.

Számomra ez a stigma személyes. 2009-ben egy éjszaka közepén kétségbeesett telefonhívást kaptam. A legjobb barátomnál a világon - egy briliáns, filozofikus, elragadó, népszerű fiatalembernél - skizofréniát diagnosztizáltak. Végignéztem, ahogy néhány gyerekkori barátunk elborzadt. Hallottam a kuncogásokat. Hallottam a sugdolózást. "Hallottad, hogy megbolondult?" (Kru angolul) "Megőrült!" Megalázó, lealacsonyító kommentárok az állapotáról - szavak, melyeket sosem mondanánk egy rákos vagy egy maláriás betegnek. Valahogy, mikor a mentális egészségről van szó, a tudatlanságunk minden empátiát kiöl. Mellette álltam, ahogy a közösségünk kiközösítette őt, a mi szeretetünk sosem ingott meg.

Tanúként a mentális egészség a szenvedélyemmé vált. Az ő helyzete által inspirálva segítettem megalapítani a mentális egészségre specializált alumni csoportot a főiskolámon. Rezidens oktatóként a másoddiplomás képzésem alatt sok alapképzést végző diákot támogattam a mentális egészségük kihívásaiban. Láttam az afrikai diákok küzdelmeit, és azt, hogy képtelenek beszélni a problémáikról. Még ezzel a tudásommal és a történeteiket ismerve is küzdöttem, és senkivel sem tudtam megosztani, ha a saját szorongásommal néztem szembe. Ennyire mélyen félünk, hogy őrültté válunk.

Mindannyiunknak - de nekünk afrikaiaknak különösen - meg kell értenünk, hogy a mentális küzdelmeinktől nem leszünk kevésbé férfiasak, és a trauma sem tesz gyengévé. Egyformán fontosnak kell tartanunk a fizikai és mentális egészséget. Nem szabad némán szenvednünk. Nem szabad megbélyegeznünk a betegséget, és traumának kitenni az érintetteket.

Beszéljetek a barátaitokkal! Beszéljetek a szeretteitekkel! Beszéljetek szakértőkkel! Legyetek sebezhetőek! Tegyétek ezt abban a tudatban, hogy nem vagytok egyedül! Hallasd a hangod, ha szenvedsz! Őszintének lenni arról, hogy érezzük magunkat, nem tesz gyengévé, emberré tesz.

Itt az ideje, hogy véget vessünk a stigmának a mentális betegségek körül. Ha legközelebb a "mentális" szót hallod, ne csak egy őrültre gondolj. Gondolj rám.

Köszönöm.

Forrás: www.ted.com.

• ted
• pszichológia
• lélek
• Terasz