Magyarországon is diszkriminálják a nőket: te érintett vagy?
A nemek közötti különbségtétel a magyar bérek terén is komolyan megmutatkozik.
Az Európai Unió már megalapításakor célul tűzte ki az egyenlő bánásmód irányelvének megvalósulását, az 1997-es luxemburgi csúcsértekezlet pedig már a foglalkoztatás terén is kiemelten kezelte.
Régóta része tehát az uniós stratégiának a nők és férfiak foglalkoztatási arányának kiegyensúlyozása, éppúgy, mint az azonos bérezés elvének érvényesítése, a teljes körű gyakorlati megvalósítás azonban mind a mai napig várat magára, a nők ugyanis még mindig kevesebbet keresnek a férfiaknál, és foglalkoztatásuk is alacsonyabb mértékű.
Miért keresnek kevesebbet a nők?
A nők alacsonyabb bérezésének több okát is említi az Európai Bizottság a nemek közötti bérszakadékkal - gender pay gap, röviden GPG - foglalkozó weboldalán. Egyrészt létezik direkt diszkrimináció, vagyis, hogy ugyanazt a munkát végzik kevesebb pénzért a nők -, ugyanakkor a bérrés kapcsán erről csak kis százalékban lehet beszélni. Meghatározó ugyanakkor, hogy azokat a munkákat, amelyeket nők végeznek, nem értékelik ugyanannyira, mint azokat, amelyeket a férfiak. Jó példa erre, hogy egy szupermarketben például a többnyire női munkakörnek számító pénztárosi állást kevésbé fizetik meg, mint például a rakodást, amihez a férfiak fizikai képességeire van inkább szükség.
Fizetés tekintetében általában többre értékelik a pénzügyi, mint az emberek iránti felelősséget, emellett gyakran előfordul, hogy bizonyos munkakörökben kevesebb nőt alkalmaznak, mint ahogy az is, hogy adott vállalaton belül csak alacsonyabb pozíciókat tudnak megszerezni.
Találd meg az OTP Megtakarítási iránytű segítségével igényeidnek és céljaidnak legmegfelelőbb megtakarítási lehetőséget!
Vezető beosztásokban a nők a mai napig jelentős mértékben alulreprezentálnak, csakúgy, mint például az ápolói, oktatói és adminisztrációs munkánál sokak által többre értékelt technikai, mérnöki munkakörökben.
A nők gyakrabban szorulnak ki a munkaerőpiacról
Mindezt, csakúgy, mint a személyes választásokat, a sztereotípiák is befolyásolják, nem beszélve a hagyományos női szerepekről. A nők bérezését meghatározza, hogy számukra jóval nehezebb egyensúlyt teremteni a magánéletet és a munka között, a gyermekek, az idősebb rokonok, valamint a háztartás körüli teendők még mindig nem oszlanak meg egyenlően a két nem között, így a nők gyakran kiszorulnak a munkaerőpiacról. Pályájuk gyakran törik meg - a 12 év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatási aránya 2010-ben 64,7%, míg a férfiaké 89,7% volt -, emellett gyakrabban dolgoznak részmunkaidős állásban, melynek bérezése sokszor nem arányos a teljes munkaidősével.
Tényleg a mesterséges intelligencia irányít mindent 20 év múlva?
Ha kíváncsi vagy, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia az életünket mindezt könnyed, szórakoztató és közérthető módon megközelítve, akkor gyere el előadásunkra, ahol Szily Nóra vendége Rab Árpád trend- és jövőkutató lesz. Az előadás során kiderül, milyen szerepe van a mesterséges intelligenciának a mindennapjainkban, és hogyan alakíthatja a jövőnket. Gyere el, és tudd meg, mit hoz a jövő!
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. október 24. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A nők esetében a nyugdíj is alacsonyabb
A különféle okoknak köszönhetően 2010-es adatok szerint az Európai Unióban átlagosan 16,2%-os volt a bérrés, míg Magyarországon 17,6%-os. Bár az unió 2010-2015-ös esélyegyenlőségi stratégiájának is fontos része ennek csökkentése, nem árt figyelni az adatokra, valamint a lehetőségekhez mérten nőként nagyobb tudatossággal teremteni meg az anyagi biztonságot - például különféle megtakarítások által. Már csak azért is, mert az említett felmérés szerint minél idősebb egy nő, annál nagyobbra duzzad a bérek közötti rés, emellett a nők esetében a nyugdíjak is alacsonyabbak, és jóval több idős nő él szegénységben, mint férfi.
OLVASD EL EZT IS!
- hitel
- lakásvásárlás