Magyarországon is diszkriminálják a nőket: te érintett vagy?

Az Európai Unió már megalapításakor célul tűzte ki az egyenlő bánásmód irányelvének megvalósulását, az 1997-es luxemburgi csúcsértekezlet pedig már a foglalkoztatás terén is kiemelten kezelte.

Régóta része tehát az uniós stratégiának a nők és férfiak foglalkoztatási arányának kiegyensúlyozása, éppúgy, mint az azonos bérezés elvének érvényesítése, a teljes körű gyakorlati megvalósítás azonban mind a mai napig várat magára, a nők ugyanis még mindig kevesebbet keresnek a férfiaknál, és foglalkoztatásuk is alacsonyabb mértékű.

Miért keresnek kevesebbet a nők?

A nők alacsonyabb bérezésének több okát is említi az Európai Bizottság a nemek közötti bérszakadékkal - gender pay gap, röviden GPG - foglalkozó weboldalán. Egyrészt létezik direkt diszkrimináció, vagyis, hogy ugyanazt a munkát végzik kevesebb pénzért a nők -, ugyanakkor a bérrés kapcsán erről csak kis százalékban lehet beszélni. Meghatározó ugyanakkor, hogy azokat a munkákat, amelyeket nők végeznek, nem értékelik ugyanannyira, mint azokat, amelyeket a férfiak. Jó példa erre, hogy egy szupermarketben például a többnyire női munkakörnek számító pénztárosi állást kevésbé fizetik meg, mint például a rakodást, amihez a férfiak fizikai képességeire van inkább szükség.

Fizetés tekintetében általában többre értékelik a pénzügyi, mint az emberek iránti felelősséget, emellett gyakran előfordul, hogy bizonyos munkakörökben kevesebb nőt alkalmaznak, mint ahogy az is, hogy adott vállalaton belül csak alacsonyabb pozíciókat tudnak megszerezni.

Vezető beosztásokban a nők a mai napig jelentős mértékben alulreprezentálnak, csakúgy, mint például az ápolói, oktatói és adminisztrációs munkánál sokak által többre értékelt technikai, mérnöki munkakörökben.

A nők gyakrabban szorulnak ki a munkaerőpiacról

Mindezt, csakúgy, mint a személyes választásokat, a sztereotípiák is befolyásolják, nem beszélve a hagyományos női szerepekről. A nők bérezését meghatározza, hogy számukra jóval nehezebb egyensúlyt teremteni a magánéletet és a munka között, a gyermekek, az idősebb rokonok, valamint a háztartás körüli teendők még mindig nem oszlanak meg egyenlően a két nem között, így a nők gyakran kiszorulnak a munkaerőpiacról. Pályájuk gyakran törik meg - a 12 év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatási aránya 2010-ben 64,7%, míg a férfiaké 89,7% volt -, emellett gyakrabban dolgoznak részmunkaidős állásban, melynek bérezése sokszor nem arányos a teljes munkaidősével.

A nők esetében a nyugdíj is alacsonyabb

A különféle okoknak köszönhetően 2010-es adatok szerint az Európai Unióban átlagosan 16,2%-os volt a bérrés, míg Magyarországon 17,6%-os. Bár az unió 2010-2015-ös esélyegyenlőségi stratégiájának is fontos része ennek csökkentése, nem árt figyelni az adatokra, valamint a lehetőségekhez mérten nőként nagyobb tudatossággal teremteni meg az anyagi biztonságot - például különféle megtakarítások által. Már csak azért is, mert az említett felmérés szerint minél idősebb egy nő, annál nagyobbra duzzad a bérek közötti rés, emellett a nők esetében a nyugdíjak is alacsonyabbak, és jóval több idős nő él szegénységben, mint férfi.

• pénz
• munka
• megtakarítás
• fizetés
• munkaerőpiac
• sztereotípia
• terasz
• Megtakar