5 meghökkentő tény a torinói lepelről

A puszta tények tükrében a torinói lepel 4,3 méter hosszú, illetve 1,1 méter széles vászonlepedő, melyen egy férfi képmása látható, elölről és hátulról, aki a jelek szerint keresztre feszítés következtében halt meg.

Az állítás, mely szerint ez valójában Jézus Krisztus temetési leple, heves vitákat váltott ki. A kijelentés alapján részletes tudományos vizsgálatok kezdődtek, és nemzetközi konferenciák szerveződtek.

A leplet 1978-ban kiállították az olaszországi Torinóban, ahol hárommillió ember nézte meg.
De miért is olyan érdekes a torinói lepel? A meghökkentő tények nyomába eredtünk.

Elképesztően pontos anatómiai képmás

A leplen egy meglehetősen halvány, sárgás színű alak látható fehér háttér előtt. A kép leginkább egy keresztre feszített férfi negatív képeként értelmezhető, és meglepő módon háromdimenziós információkat is tartalmaz.

A képen hihetetlen mennyiségű részlet látható, mely Jézus szenvedéseire utal: az emberi anatómia például igen pontosan van ábrázolva, még a korbácsolás okozta sérülések is, szögek által okozott vérnyomok láthatók a csuklókon és a lábfejen, továbbá a haj és a szakáll részletei is igen jól megfigyelhetők. A kutatók felhívták a figyelmet arra is: ha a lepel valóban igazi, lehetséges, hogy Jézusnak el volt törve az orra, és pénzérméket helyeztek a szemére.

Valódi vért találtak rajta

Amikor a leplen lévő vérnyomokat DNS-vizsgálatnak vetették alá, a vér emberi vérnek bizonyult, mégpedig egy AB-s vércsoportba tartozó férfiénak felelt meg - így akár Jézusé is lehetne. 1988-ban elvégezték a lepel radiokarbonos kormeghatározását a zürichi, az oxfordi és a tucsoni laboratóriumokban.

A lepel egy kis darabját elosztották a három laboratórium között. Az eredmények a lepel anyagát az i. u. 1260 és 1390 közötti időszakra datálták, ezzel látszólag megdöntve az eredeti állítást.

Néhányan azonban rámutattak arra, hogy a mintát a lepel azon részéből vették, melyet a legtöbbször érintettek meg, illetve szennyeztek be emberi kezek azóta, mióta először kiállították, és ez befolyásolhatta a kutatást. Ráadásul a lepel 1532-ben Torinóban megperzselődött egy tűzben, a tűz pedig új szennyezőanyagokat eredményezhetett.

Jeruzsálemből és Jerikóból származó virágpornyomok

A radiokarbonos kormeghatározás szerint a lepel a 13. vagy a 14. században készült, ennek megfelelően a kép művészeti stílusának középkorinak kellene lennie - de egyáltalán nem az.

További érdekesség, hogy por- és virágporszemcsék találhatók rajta. A virágpor számos különböző növénytől származik: a szakértők azt állítják, hogy 19 olyan növényfajt azonosítottak, mely kizárólag Jeruzsálem és Jerikó közelében él.

Máig nincs elfogadott tudományos magyarázat

Vajon hamisítvány a lepel, véletlen műve vagy csoda? Mindhárom megoldás felmerült már az idők során. Annak ellenére, hogy nincsenek ecsetnyomok a leplen, lehetséges, hogy a festéket rányomkodták.

Mások azt vetették fel, hogy a kép perzselésnyom lehet, annak következménye, hogy egy forró szobrot takartak le vele. Még olyanok is vannak, akik szerint a lenyomatot a Krisztus feltámadásakor felszabaduló spirituális energia okozta.

A viták és a kísérletek tovább folytatódhatnak. A legmeggyőzőbb elméletek egyike az, hogy a lenyomat egy bonyolult természetes folyamat eredménye, melyet még nem értenek teljesen a kutatók. Egy ősi jeruzsálemi sírban egy orvosi tanbábuval elvégzett kísérletek arra engednek következtetni, hogy a mészkőbe vájt sírbolt magas páratartalmú levegőjében a hő a halál utáni láz miatt, valamint a savat és lúgot egyaránt tartalmazó emberi verejték egy halvány kép kialakulását eredményezte a fehérítetlen vásznon.

Akármilyen folyamat játszódott is le valójában, a torinói lepel igazi tudományos rendellenesség marad, és egyelőre ellenáll minden próbálkozásnak, amikor elemezni vagy megmagyarázni igyekeznek.

Cikkünk megírásában Brian M. Fagan Hetven rejtély szerte a világból című könyve segített.

• tudomány
• tény
• történelem
• rejtély
• Terasz