Durva: ennyien vesztik el hetente állásukat a Malév-csőd miatt

Hetente négy magyar munkahely szűnik meg, amióta a Malév csődbe ment, és nem jelöltek ki a helyére új légitársaságot - közölte a Budapest Airport  az MTI-vel.

Két és fél hónappal a Malév csődje után a magyar utasok még mindig egy sor átszállási lehetőségtől és közvetlen úti céltól esnek el. Ez idő alatt Bécsben és Prágában újabb bevételekhez jut az ottani repülőtér részben azért, mert bizonyos piacokon Magyarországon még mindig nem módosították a korábbi légügyi egyezményeket - hangsúlyozza a BA.

- Miközben idehaza még mindig csak a tervezett tender előkészítése zajlik, a potenciális légitársaságok és a Budapest Airport utasok tízezreit veszítik el a késlekedés miatt minden egyes hónapban - áll a közleményben.

Leszakadóban

Bécsből hét és félszer több járat indul Törökországba, mint Budapestről, még nagyobb a lemaradása a magyar fővárosnak Prágával szemben az Oroszországba irányuló légiforgalom területén. Budapestről hetente 14 járat indul Moszkvába, míg Prágából nem kevesebb mint 90 járat teszi ezt. Mind az osztrák, mind a cseh kormány jelentős piaci előnyökhöz juttatta a gazdaságát, miután liberalizálta a légiközlekedést ezekkel a nem EU-államokkal.

A Malév csődje nyomán a közvetlen budapesti légiforgalom - a két város közötti, azaz point-to-point forgalom - mintegy 80 %-át sikerült visszaállítani, de van egy sor olyan célállomás, ahonnan a Budapest Airport önmaga, az érvényes kétoldalú légügyi egyezmények módosítása nélkül, nem tud új járatokat, új légitársaságokat beindítani.

Rendkívül káros hatás

A BA értékelése szerint mindennek rendkívül hátrányos hatása van a magyar gazdaságra, hiszen a lehetségesnél jóval kevesebb turista jut el így Magyarországra.

Ezt még szerdán közölte a BA, egy nappal később pedig megtartotta első ülését a Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló parlamenti bizottság.

A bizottság - meglepően - 2010-ig vizsgálja az ügyet

A testület feladata a Malév és a Budapest Airport szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának, továbbá a Malév visszaállamosításának, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002 és 2010 között meghozott intézkedéseknek, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörének vizsgálata.

• veres jános
• belföld
• malév
• Terasz